Jegyzetek medikusoknak/Fogászat/A szájnyálkahártya elváltozásai

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Tartalomjegyzék 1 Anatómia és szövettan 2 Fejlődési zavarok 2.1 Glossitis mediana rhomboica 2.2 Struma lingualis 2.3 Lingua scrotalis vagy lingua plicata 2.4 Lingua geographia, térképnyelv vagy glossitis migrans 3 Színbeli eltérések 3.1 Leucoedema exfoliativum mucosae oris vagy fehér szivacsos naevus 3.2 Fordyce-folt 3.3 Morsicatio buccarum et labiorum 3.4 Psoriasis vulgaris 3.5 Candidasis oris 4 Vesicularis és fekélyes elváltozások 4.1 Vegyszer okozta sérülések 4.2 Lupus erythematosus 4.3 Herpesz 4.4 Stomatitis aphthosa 4.5 Erythema exsudativum multiforme 4.6 Pemphygus 4.7 Angulus infectiosus 5 Vitaminhiány okozta betegségek 5.1 A-vitamin 5.2 B1-vitamin 5.3 B2-vitamin 5.4 B3-vitamin 5.5 B12-vitamin 5.6 C-vitamin 5.7 D-vitamin 5.8 E-vitamin 6 A vérképzőrendszer betegségei 6.1 Anaemia 6.2 Akut myeloid leukaemia 6.3 Chronicus myeloid leukaemia 6.4 Lymphoid leukaemia 6.5 Polycytaemia 6.6 Leukopenia, agranulocytosis 6.7 Schönlein-Henoch-purpura 6.8 Thrombocytopeniás purpura 6.9 Haemophilia

[szerkesztés] Anatómia és szövettan

• a nyálkahártya szövettani típusai:
  • feszes nyálkahártya: a kemény szájpadon és a nyelvháton
  • laza nyálkahártya: az orcákon és a szájfenéken
  • a csont fölötti nyálkahártya esetenként elszarusodhat
• a nyelv papilláinak szövettani típusai:
  • filiformis és fungiformis papillák: a nyelvháton találhatók
  • papillae circumvallatae: a nyelv elülső kétharmadának hátsó szélén

[szerkesztés] Fejlődési zavarok

[szerkesztés] Glossitis mediana rhomboica

• a nyelv középvonalában, a középső harmadban egy kör vagy rombusz alakú területen a nyálkahártya elsimult, a papillák teljesen hiányoznak
• kezelést nem igényel

[szerkesztés] Struma lingualis

• a nyelv hátsó harmadában elhelyezkedő borsónyi vagy mandulányi kiemelkedések
• ectopiás pajzsmirigyrészletek
• hormonális hatásra megnövekedhetnek
  • ekkor a nyelést és a beszédet akadályozzák
• eltávolításuk veszélyes

[szerkesztés] Lingua scrotalis vagy lingua plicata

• általában familiáris fejlődési rendellenesség
• időskorban kialakulhat vitaminhiány, anaemia vagy chronicus irritáció miatt is
• fokozott kockázatot jelent bakteriális és gombás gyulladásokra
• egyebekben ártalmatlan elváltozás

[szerkesztés] Lingua geographia, térképnyelv vagy glossitis migrans

• a nyelven szürkés szegéllyel határolt piros területek jelentkeznek
  • ezek helye akár napról napra változik
  • bennük a filiform papillák hiányoznak, de a fungiformok megtartottak
• oka ismeretlen
  • nem veleszületett, többnyire később jelentkezik
  • feltételezett a pszichogén eredet
• ártalmatlan elváltozás, kezelést nem igényel

[szerkesztés] Színbeli eltérések

[szerkesztés] Leucoedema exfoliativum mucosae oris vagy fehér szivacsos naevus

• a szájnyálkahártya elszarusodásával járó elváltozás
• a buccán, a nyelven és a nyelv alatt jelentkezik
• részben levonható
• fontos a differenciálás a leukoplakiától és más elváltozásoktól
• ártalmatlan, kezelést nem igényel

[szerkesztés] Fordyce-folt

• ectopiás faggyúmirigyek vannak jelen a mucosában
• a felső ajakon, a buccán és a szájpadláson fordul elő
• panaszt nem okoz, kezelést nem igényel

[szerkesztés] Morsicatio buccarum et labiorum

• oka az ajkak és a buccák harapdálása
• a chronicus mechanikai irritáció gyulladás kialakulásához vezethet
• malignusan nem transzformálódik
• szorongó betegekre jellemző

[szerkesztés] Psoriasis vulgaris

• gyakran előforduló bőrbetegség
• ritkán manifesztálódik a szájban
• szisztémás megjelenése:
  • a könyökön, térden és a végtagok flexoroldalán jelentkezik elsősorban
  • erythemás papulák és plakkok, melyeket fehér, hámló pikkelyek fednek
  • a hámló részek eltávolítása után vérző pontok maradnak vissza
• oralis megjelenése:
  • kissé kiemelkedő, zegzugos, körülhatárolt erythematosus foltok
  • szürkésfehér plakkok
• leggyakrabban érintett a kemény szájpad, a bucca és a nyelv
• a szájüregi elváltozások ajaklaesiokkal együtt jelentkeznek

[szerkesztés] Candidasis oris

• a Candida albicans fiziológiásan is jelen lehet a szájüregben (kb. 50%-ban)
• hajlamosít rá:
  • fiatal vagy idős kor
  • leukaemia vagy solid malignus tumor
  • diabetes mellitus
  • antibiotikum
  • glükokortikoid
  • citosztatikum
• a szájban először erythema, majd soor jelentkezik
  • a soor fehéres felrakódás
  • letörlése után vérző mucosa marad vissza
• kezelése localis antifungalis szerekkel:
  • 0,1%-os Neomagnol
  • Nystatin
  • Canesten

[szerkesztés] Vesicularis és fekélyes elváltozások

[szerkesztés] Vegyszer okozta sérülések

• savak
• lúgok
• agrokémiai anyagok
• krónikus nehézfémsó-mérgezések
• gyógyszerek közül a hydantoinszármazékok
  • ezek antiepileptikumok
  • gingiva-hyperplasiát okoznak

[szerkesztés] Lupus erythematosus

• hámló papulák és plakkok jellemzőek a szisztémás és diszkoid típusban is
• a szisztémás típusban hólyagos elváltozások is jelentkeznek
• a vöröses elváltozások teteje fehér, keratotikus rajzolatot mutat

[szerkesztés] Herpesz

• újszülötteken, kisgyermekeken jellemző, de felnőtteken is előfordul
• lappangási ideje 1-8 nap
• tünetek:
  • általános:
    • láz
    • levertség
  • helyi:
    • ínygyulladás vezikulumokkal és eróziókkal
    • fokozott nyálfolyás
    • foetor
    • nyirokcsomóduzzanat

[szerkesztés] Stomatitis aphthosa

t

• oka nem tisztázott
• 20-30 év között, főleg nőkön jelentkezik
• a laza nyálkahártyán jelentkezik:
  • az ajak mucosája
  • szájfenék
  • a nyelv széli és ventralis felszíne
• megjelenése:
  • erózió
  • sárgásfehér fibrines álhártya borítja
• változatai:
  • leggyakoribb a Mikulicz-afta, amely egyszeres, vagy kis csoportos, krónikusan recidiváló afta
  • az 1 cm-nél nagyobb afták neve Sutton-afta
    • ezek a kötőszövetbe terjednek, és heggel gyógyulnak

[szerkesztés] Erythema exsudativum multiforme

• szezonálisan jelentkező hólyagos bőrelváltozás
• előfordul:
  • kézen
  • lábon
  • arcon
  • testnyílások körül
  • főleg fiatal férfiak érintettek
  • a szájban a nyelv és a lágyszájpad nyálkahártyáján
• a hólyagosodás a kezdeti forma
• a hólyagok felrepedése után erozív elváltozások alakulnak ki
  • ezeket fibrines álhártya fedi
• lehetséges okai:
  • gyógyszerek
    • barbiturátok
    • fenacetin
    • szulfonamidok
    • antibiotikumok
  • vírus
    • herpesz
    • Coxsackie

[szerkesztés] Pemphygus

• testszerte hólyagképződéssel járó, feltehetően autoimmun eredetű betegség
• a hólyagok a szájban nem jellemzőek, mert hamar kifakadnak
• emiatt a betegséget a fekélyes laesiok dominálják
• elsősorban a garatíveken és a lágyszájpadon jellemzőek
• diagnosztikus értékűek a Tzank-sejtek

[szerkesztés] Angulus infectiosus

• a szájzug fertőzéses gyulladása
• erős szájnyitásra fájdalmas, vérezhet
• okozhatja:
  • Streptococcus
  • Staphylococcus
  • C. albicans
  • rossz teljes fogpótlás
  • diabetes
  • B2-hiány
  • anaemia perniciosa

[szerkesztés] Vitaminhiány okozta betegségek

[szerkesztés] A-vitamin

• hiánybetegsége fokozott keratinizációt és hámburjánzást okoz
• a nyálkahártyák kiszáradását, berepedezését okozza
• az ajakpíron ragaszok képződnek

[szerkesztés] B1-vitamin

• nincsenek kifejezett szájtünetek
• nyelvégés előfordul

[szerkesztés] B2-vitamin

• hiánya gyulladt berepedések keletkezését okozza
  • a szájzugban
  • az ajkakon
• a nyelv atrófiás, száraz, vörös

[szerkesztés] B3-vitamin

• jellegzetes a rücskös, néhol atrophiás epernyelv
• nő a stomatitis gyakorisága

[szerkesztés] B12-vitamin

Lásd lentebb, az anaemia perniciosa résznél.

[szerkesztés] C-vitamin

• hiánybetegsége kezdetben ínyvérzésekkel jár
• a későbbiekben ezek ínyszéli, szürkés lepedékkel borított fekélyekké alakulnak

[szerkesztés] D-vitamin

• hiánya zománchypoplasiát okoz
• közvetlenül nincs nyálkahártyatünete

[szerkesztés] E-vitamin

• a parodontosis és a szájnyálkahártya hiperkeratózisának kiegészítő kezelésére alkalmas

[szerkesztés] A vérképzőrendszer betegségei

[szerkesztés] Anaemia

• az anaemia a nyelvpapillák elvesztését okozza
• a nyelv fényes lesz
• az elváltozást égő érzés kíséri
• anaemia perniciosában a nyelv vörös színű
  • ez a Hunter-glossitis

[szerkesztés] Akut myeloid leukaemia

• a gingivában necroticus foltok jelentkeznek, először a papillákon
• ezek megnagyobbodnak, kiterjedt elhalást okozva a gingiván kívüli mucosán is
• a fekélyeket gyulladásos szegély nem veszi körül
• kiegészítő kezelése hidrogén-peroxid és fájdalomcsillapítás
• az akut szakaszban tilos a fogeltávolítás

[szerkesztés] Chronicus myeloid leukaemia

• a gingiva halvány, enyhén duzzadt, erősen vérzékeny
• tüneti kezelése az AML-hez hasonló

[szerkesztés] Lymphoid leukaemia

• a nyálkahártyán elszórtan daganatszerű csomók jelentkeznek
• megduzzadnak a tonsillák és a nyirokcsomók is
• kísérheti vérzékenység

[szerkesztés] Polycytaemia

• az egész nyálkahártya sötétpiros
• a gingiva duzzadt, szederjesvörös, enyhe traumára is vérzik
• a szájpadon, ajkakon, torokban és az orrban vérzések jellemzők
• a fogágy progresszív destrukciója a fogak elvesztéséhez vezet

[szerkesztés] Leukopenia, agranulocytosis

• általában az első tünetet jelentik a nekrotizáló nyálkahártyafekélyek
• ezek kezdetben kicsik és felszínesek, de több centiméteresekre is megnőhetnek
• ilyenkor tilos a foghúzás és mindenféle szájsebészeti műtét is

[szerkesztés] Schönlein-Henoch-purpura

• az érfal sérülékenysége miatt vérzések jelentkeznek
• a vérzést kísérheti fájdalom

A Schönlein-Henoch-purpura pontos okát nem ismerjük, de a kutatások azt mutatják, hogy a autoimmun betegségről lehet szó, vagy ritka esetekben a szervezet allergás reakciójáról bizonyos irritáló tényezőkre (mint pl. ételek vagy vegyianyagok).

[szerkesztés] Thrombocytopeniás purpura

• íny-, szájnyálkahártya- és orrvérzések fordulnak elő

[szerkesztés] Haemophilia

• a fogászati beavatkozások alkalmával súlyos komplikációk forrása lehet
• faktorkészítmény vagy FFP adása válhat szükségessé