Irányelvek/Formai irányelvek
E formai útmutató célja, hogy a Wikikönyvek szócikkek egységes formában jelenjenek meg. Ezek az elvek nem jelentik azt, hogy nem lehet másképp is jó szócikket írni, de ha mindenki hasonló elveket követ, akkor a Wikikönyveket könnyebb olvasni és használni, nem beszélve arról, hogy egyszerűbb új cikkeket írni, és a régieket szerkeszteni.
Az újonnan jöttek számára a legfontosabb tudnivaló az, hogy az informatív és objektív írás mindig fontosabb, mint a külalak és a formázás. A készítők NEM kötelesek ezen elvek bármelyikét követni: a wiki szerkesztés örömét az adja, hogy a tökéletesség nem követelmény. A lektoráló wikipédisták használhatják ezen elveket segítségként, amikor böngészik az új cikkeket, és így a lapok fokozatosan meg fognak felelni az itt leírtaknak.
Olvasd el a Hogyan szerkessz egy lapot cikket, ahol le van írva, hogyan használhatod a különféle megformázásokat, és nem csupán a vastag vagy dőlt betűket. Ez a cikk abban segít, hogy mikor használd őket. Természetesen nem várjuk el tőled, hogy ha nincs kedved a speciális jelölésekkel megismerkedni, akkor ezzel pazarold az idődet. Ha a cikkeidet egyszerűen formátumozás nélkül begépeled, mintha csak egy levelet írnál, az is kiváló. Majd mások, kijavítják a formátumozást, akiknek ebben esetleg nagyobb gyakorlatuk van.
A rövid ismerkedéshez érdemes a Formairányelvek cikkbe belenézned, ami röviden összefoglalja, hogyan szokás egy könyvnek formailag kinéznie. Az eseményekről szóló cikkeknél érdemes az újságcikk stílust követni, gyakorlatilag fentről lefelé az események fontossági sorrendjében haladni.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Ékezetek használata
Bár egyértelműnek tűnik, azért szeretnénk minden szerzőt, közreműködőt arra kérni, hogy megfelelő magyar betűkészletet és ékezetes betűket használjon a szócikkek címeiben és szövegében.
A magyar Wikikönyvekben az Unicode kódolást használjuk, ezért (majdnem) minden nyelv nemzeti betűit használhatod, bármiféle külön erőfeszítés nélkül. Írhatsz görög, kínai, vagy akár braille jelekkel, ha ezt a szócikk megkívánja. Bár a szócikkek nevei is ilyenek, mégis kérünk, hogy ha létezik egyértelmű, magyar nyelven is leírható átírása a szónak, akkor inkább azt használd, mert nem mindenki képes begépelni idegen jeleket a billentyűzeten, amikor egy cikkre hivatkozni szeretne. (Az ilyen cikkekre egy átirányítást hozhatsz létre, ami a nemzeti, speciális jelekkel gépelt címet átirányítja a magyarul is begépelhető című cikkre, például a "François Villon"-t átküldi a "Francois Villon"-ra.)
A tipográfiai jelekről a formai útmutató tipográfiai része ad részletesebb tájékoztatást, mint amilyen a gondolatjelek, idézőjelek használata.
[szerkesztés] Kiemelések
A Wikikönyvek kétfajta kiemelést támogat közvetlenül, az általában dőlt írásnak látszó kiemelést (amit két aposztróffal jelölünk/''kiemelés'') és az általában vastag írásnak látszó erősítést (aminek jelölése három aposztróf/'''erősítés'''). Az utóbbit ritkán használjuk szövegben/ ez nagyon erős kiemelésnek számít; a Wikikönyvekben általában a szócikkek első mondatában emeljük így ki a címszót (lásd a következő pontot/ "Cikk kezdete").
A kiemelést értelemszerűen használjuk akkor, amikor egy szónak nyomatékot szeretnénk adni, de figyelni kell arra, hogy a lehető legritkábban tegyük ezt, mert a sok kiemelés a szöveg olvashatóságát ("szépségét") csökkenti. Kiemeljük általában az idegen szavakat (kurzív), és ki lehet emelni a magyartól nagyon eltérő helyek, személyek neveit is (!Xu nyelv). (Teljes mondatokat általában csak akkor emelünk ki, ha az valamiért kilóg a szövegből/ például egy idegen nyelvű szövegrész fordítása, vagy hosszabb idézet.)
Tipográfiailag a kiemelés és a kurzív (dőlt betűs) íráskép, illetve az erősített és a fett (vastagon szedett) íráskép nem ugyanaz; bár a megjelenítés általában megegyezik, a böngészők (illetve tulajdonosaik) dönthetik el, hogy a kiemelt és erősített szöveget valójában hogyan jelenítik meg. A direkt módon megadott kurzív és fett formát ezért kerüljük, ha nem feltétlenül fontos, hogy a megjelenítés biztosan kurzív/fett kell, hogy legyen.
[szerkesztés] Cikk kezdete
Az elnevezésekről az Elnevezési szokások lapon olvashatsz bővebben.
Minden szócikk tartalmazza az első sorában a cikk címét vagy tárgyát vastagon szedve, vagy dőlten is (lásd a Címek stílusa cikket). A cím vagy tárgy szinte mindig szerves részévé tehető az első mondatnak, bár néhány szócikk egyszerűen csak nevekkel kezdődik. Néhány példa a cikkek első sorára/
- A Pitagorasz-tételt Püthagoraszról, az i.e. 6. sz.-ban élt görög matematikusról és filozófusról nevezték el
- A '''Pitagorasz-tételt''' [[Püthagorasz]]ról, az [[i.e. 6. sz.]]-ban élt görög matematikusról és filozófusról nevezték el
- Tom és Jerry – Egy páros Pierce Egan „Élet Londonban” című művéből
- '''Tom és Jerry''' – Egy páros [[Pierce Egan]] „Élet Londonban” című művéből
Ha a szócikk tárgyának több megnevezése is van, akkor mind szerepeljen vastagon az első előforduláskor/
- A dinitrogén-monoxid (N2O), más néven nitrogén-oxid, kéjgáz egy gáz-halmazállapotú anyag
- A '''dinitrogén-monoxid''' ([[Nitrogén|N]]<sub>2</sub>[[Oxigén|O]]), más néven '''nitrogén-oxid''', '''kéjgáz''' egy gáz-halmazállapotú anyag
Jó, ha mindjárt az első mondatból kiderül, hogy a szócikk milyen témához, tágabb témakörhöz tartozik/
- A Heisenberg-féle határozatlansági reláció a kvantumfizika egy elve, mely...
- A '''Heisenberg-féle határozatlansági reláció''' a [[kvantumfizika]] egy elve, mely...
[szerkesztés] Életrajzok
Az életrajzokhoz lásd a Életrajzok stílusa leírását. A rövid összefoglaló/
[szerkesztés] Dátumok, számok, mértékegységek
Lásd a Dátumok és számok stílusait.
[szerkesztés] Fejlécek
Használd a == jeleket a fejlécekhez a ''' (vastagon szedés) helyett, ez kettő, illetve több egyenlőségjel, a fejlécek mélységétől függően. Így a fejlécek kinézete és mérete a beállított stílus függvénye, szabadon változtatható; lehet belőle automatikusan tartalomjegyzéket készíteni, lehetséges őket automatikusan beszámozni stb. A fejlécek segítenek a cikket átláthatóbbá, könnyebben olvashatóvá és struktúráltabbá tenni.
Kerüld el a fejlécekben a hivatkozásokat, mert néhány böngésző helytelenül jelenítheti meg őket. Ezekre később a szócikk szövegében úgyis tudsz hivatkozni.
[szerkesztés] Listák
Lásd Irányelvek/Formai útmutató#Listák
[szerkesztés] Képaláírás
A fotókhoz és egyéb grafikákhoz mindig írjunk képaláírást. Kivétel csak olyan "magától értetődő" esetben megengedett, mint egy könyv vagy album borítójának reprodukciója, vagy amikor a kép egyértelműen a szócikk tárgyát ábrázolja.
A képaláírásokat dőlt szöveggel írjuk, és ebben sima szöveggel emeljük ki azt, ami máskülönben dőlt betűket igényelne.
- Sok idős ember nosztalgiával idézi vissza a Kádár-korszakot.
- ''Sok idős ember nosztalgiával idézi vissza a'' Kádár-''korszakot.''
- Fedák Sári az Iza néniben
- ''Fedák Sári az'' Iza néni''ben''
[szerkesztés] Szavak magyarázata
Használjunk dőlt betűket, amikor egy szó magyarázatként vagy értelmezésként fordul elő a mondatban. Hasonlóképpen járjunk el a betűkkel is.
- A higany szavunk a híg és arany összevonásából keletkezett, a nyelvújítás korában
- A ''higany'' szavunk a ''híg'' és ''arany'' összevonásából keletkezett, a [[nyelvújítás]] korában
- Az e hang a leggyakoribb magánhangzó a magyar nyelvben.
[szerkesztés] Helyesírás
A magyar nyelvű Wikikönyvekben törekedjünk a magyar irodalmi nyelv általános helyesírási szabályainak betartására. Szerencsénkre a magyar esetében nem él párhuzamosan egymás mellett több írott változat eltérő helyesírási módokkal (mint pl. a brit és amerikai angol), ezért mindenki számára - lakóhelyétől függetlenül - az Akadémiai Helyesírási Szabályzat a mérvadó.
[szerkesztés] Direkt HTML formázás
Lehetőség van a szócikkekben direkt módon HTML formázást használni, mint amilyen a <p>, <b>, <i>, <table>, stb.
Ha a Wikikönyvek lehetővé teszi, akkor kiemelésekhez, táblázatokhoz használd a nem HTML formájú formázást.
[szerkesztés] Egyéb
[szerkesztés] Igeidő életrajzokban
Az életrajzokban a múltbéli események leírására használj múltidőt, a fennálló állapotok leírásakor pedig jelenidőt.
Példa/ /„George W. Bush 1968-ban csatlakozott a Nemzeti Gárdához.”
Nem pedig csatlakozik.
Példa/ /„Nős, két gyermeke van.”
Fennálló állapot, tehát jelenidő.
[szerkesztés] Történelmi leírások
Történelmi leírásokban használj múltidőt.
Példa/ /„Június 6-án szövetséges csapatok szálltak partra Normandiában.”
Nem pedig „szállnak partra”.
[szerkesztés] Írásjelek használata
A legtöbb esetben egyszerűen kövesd a magyar nyelv központozási szabályait. Alább bemutatunk néhány esetet, amikor a Wikikönyvek eltérhet a megszokott szabályoktól.
Az idézőjelek közé tett szavakkal az egyes nyelvváltozatokat különböztetjük meg.
Bár nem szigorú szabály, de valószínűleg a legmegfelelőbb, ha az idézetekhez "dupla idézőjelet" használunk, mivel könnyebb őket kiolvasni a képernyőn. A 'szimpla idézőjelet' pedig hagyjuk meg az "idézeteken 'belüli' idézeteknek". Így írnak pl. az amerikaiak.
A szimpla idézőjelekkel azonban van egy kis probléma/ ha egy cikkben egy szó szimpla idézőjelek között van, mint pl. 'abcd', úgy a Wikikönyvek/Keresés funkció csak abban az esetben fogja megtalálni, ha idézőjelekkel együtt írod be a keresőablakba. Erre azonban igen ritkán van szükség, így ez további érv a kettős idézőjel alkalmazása mellett, amelynek használata esetén nem áll fenn ez a probléma. Ez még akár az idézeten belüli idézet esetén is a kettős idézőjel használatát bátorítja.
Idézett szövegrészek esetében is mindenkor a magyar helyesírás szabályai a mérvadóak, az írásjeleket ennek megfelelően az idézőjeleken belül vagy kívül kell elhelyezni. Például, a "Stop!" felkiáltó mondatban a felkiáltó jel az idézőjelen belül van, míg, ha azt idézzük, hogy "Húzd el, cigány!", a vessző kívülre kerül.
További példa/ / Artúr azt mondta, hogy a helyzet "kritikus". (mondatából csak egy szót idézünk) / Artúr azt mondta/ "A helyzet kritikus." (teljes mondatát idézzük)
Az egységességért és a bonyodalmak elkerülése végett használjunk egyenes vagy dupla idézőjelet/ / ' " Amennyiben a Microsoft Word programból kívánsz szöveget beszúrni, ne felejtsd el kikapcsolni az okos idézőjelet az AutoEdit és az "AutoEdit írás közben" beállításokban! [http///www.ucar.edu/communications/thisweek/announcements/post/ascii.html]
A mondtavégi pont után általában egy szóközt alkalmazzunk, amennyiben ennél többre volna szükség azt a funkcióval lehet elérni.
[szerkesztés] Titulusok kezdése
Az angol nyelveben viszonylag széles körben használnak nagybetűket a különböző fontosabb beosztások megnevezésére (király, miniszterelnök, elnök stb.). A magyar nyelv szabályai egyértelműek/ minden munkakör minden esetben kisbetűvel használandó, kivétel, ha mondatot kezdünk vele, vagy vezetéknév.
Példa/ / Nagykarácsonyra látogatott Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke. / Az eseményen Tony Blair brit miniszterelnök mondott beszédet.
[szerkesztés] Tudományos stílus
- Mértékegységeknél használjuk az SI egységeket, lásd még a Wikikönyvek/Formai útmutató (dátumok és számok)
(...a cikk további része lefordítandó...)
