Heraldikai lexikon/Szárnyas...

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Névváltozatok:

pennatus: szárnyas, tollas, pennati ſerpentes: szárnyas kígyók, penniger, pennifer: toll viselö́, tollas (Pápai/Bod 452.), ales: gyórs, szárnyas, ales avis: szárnyas madár (uo. 36.), alifer, aliger: szárnyas (uo. 37.), aligerum genus: szárnyas állat (uo. 291.), involucris: repǘlhetetlen, szárnyatlan (uo. 354.)


Rövidítések

Olyan heraldikai vagy képzeletbeli lények, melyek teste szárnyakból és egy másik állatból vagy emberből, ileltve testrészból van összerakva. A szárnyak lehetnek sasszárnyak, denevérszárnyak, esetleg másféle (pl. sárkány-) szárnyak.

Szinte az összes címerállatnak és embernek lehet szárnyas változata. Ezek közül egyes szárnyas lényeknek külön neve is van, mint pl. a pegazusnak vagy Szent Márk oroszlánjának. Van pl. szárnyas láb, szárnyas karom, szárnyas majom, szárnyas bika (kerub), szárnyas bölény (en: demobison, demo-bison; természetes bölény denevérszárnyakkal) stb.

A szokványostól eltérő szárnyas alak azt fejezi ki, hogy az adott állatnak nem a szárazföldi vagy vízi, hanem a légi változatásról van szó.

A szárnyas halnak külön neve is van: replő hal. A természetes és a heraldikai replő hal mellett létezik egy halszerű képzeletbeli lény is, mely a repülő halra megy vissza, a sárkányhal (la: serra, en: sawfish, flying fish, sarce, sarre, scie, serre).

A bestiáriumok szerint a sárkányhal egy tengeri szörny, hatalmas szárnyakkal. Ha kitárja a szárnyait, a szelet kifogja a hajók vitorlájából. A hajósok nem szeretik, mert el is süllyasztheti a hajót. Fogazott taraja van, amivel a hajókat is szét tudja vágni. Általában nagy, szárnyas, sárkányszerű lényként ábrázolják, mely hajót üldöz és/vagy halat fog. Máskor a habokból emelkedik ki, hogy a szárnyával kifogja a szelet a vitorlából.

Sevillai Izidor szerint (7. sz., Etimológiák, 12. könyv, 6:16) a sárkányhal (serra, fűrészhal) neve onnan ered, hogy a hátán fűrészfogas taraj van, amellyel kettévágja a hajót, ha elúszik alatta.

A Csese család szárnyas kutyájának ótörök analógiáit lásd Zujevnél: Юрий Зуев: Самое сильное племя. Историко-культурные взаимосвязи Ирана и Дашт-и-Кипчака в XIII–XVIII вв. In: Материалы Международного круглого стола. Алматы, 2004. 51-52. [1]

Vö. tengeri...