Heraldikai lexikon/Rövidítések

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Az ismert rövidítések mellett a Heraldikai lexikon a gyakran ismétlődő fogalmakat és könyvcímeket rövidítésekkel adja meg.

A nyelvek rövidítése[szerkesztés]

A Heraldikai lexikonban a nyelveket a Wikipédiában használt rövidítésekkel adjuk meg. Néhány fontosabb rövidítés alább látható. A többi nyelv rövidítésére az ISO 639 szabvány szerinti két vagy három betűs rövidítések használatosak, ezen a listán megtalálhatod őket.

  • cs – cseh
  • da – dán
  • de – német
  • en – angol
  • es – spanyol
  • fr – francia
  • hu – magyar
  • hu.de – magyarországi német
  • hu.la – magyarországi latin
  • it – olasz
  • la – latin
  • nl – holland
  • pl – lengyel
  • pt – portugál
  • r.hu – régi magyar
  • r.de – régi német
  • ru – orosz
  • sk – szlovák
  • sv – svéd

Általános és speciális rövidítések[szerkesztés]

  • † – meghalt (életrajzi adatoknál)
  • A – A szekció (OL Budapest, a Magyar Kancellária Levéltára)
  • Aa. – acta
  • Bp. – Budapest
  • br. – báró
  • C – C szekció (OL Budapest, a Helytartótanácsi Levéltár fondjai; a nemességi ügyeket tartalmazó Acta nobilium: C 30)
  • c., cca – circa
  • Cat. – catalogus
  • cs. – család
  • DL – diplomatikai levéltár (OL, Budapest) (Mohács előtti gyűjtemény)
  • e. – előtt
  • é. n. – év nélkül
  • évf. – évfolyam
  • F – F szekció (OL Budapest, az erdélyi országos kormányhatóságok anyaga)
  • fasc. – fasciculus, -i
  • fej. – fejedelem
  • fol. – folio
  • gr. – gróf
  • h. n. – hely nélkül
  • hg. – herceg
  • i. h. – idézett helyen (loco citato)
  • i. m. – idézett műben
  • k. – körül (circa)
  • kir. – király
  • l. – lap (pagina)
  • ld. – lásd
  • lt. – levéltár
  • megj. – megjegyzés
  • nfej. – nagyfejedelem
  • nhg. – nagyherceg, nagyhercegség
  • no., nr. – numerus
  • nob. – nobilis
  • o. – oldal
  • okl. – oklevél
  • OL – Magyar Országos Levéltár, Budapest
  • olv. – olvasd
  • P – P szekció (OL Budapest, családok, testületek és intézmények levéltára)
  • p. – pagina
  • pag. – pagus
  • pl. – például
  • r – recto (a kódex pergamenlapjának előoldala)
  • R – R szekció (OL Budapest, az 1526 utáni gyűjtemény)
  • Rep. – repertórium
  • sz. – szám
  • sz. – született (életrajzi adatoknál)
  • u. – után
  • uo. – ugyanott
  • v – verso (a kódex pergamenlapjának hátoldala)
  • vö. – vesd össze (confer)

Könyvek és folyóiratok rövidítése[szerkesztés]

Rövidítés Teljes címleírás
Alapi Alapi Gyula: Komáromvármegye nemes családai. Komárom: Spitzer. 1911.  
Áldásy ÁLDÁSY Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának czimereslevelei I–VIII. (A Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtárának címjegyzéke II. Címereslevelek) MNM Kvt. (I–II.) – Áldásy József (III–VIII.), Budapest, 1904–1942.
Áldásy 1923 Áldásy Antal: Címertan. Budapest: Magyar Történelmi Társulat. 1923.   reprint: Máriabesnyő-Gödöllő, 2008.
Angyel 1994 Angyel Miklós: Udvard nevezetességei. Pozsony: Madách-Posonium. 1994. ISBN 80-7089-221-8 Elektronikus megjelenítés: ÖKOEK Szerkesztőség, 2008  
Anjoukori okmánytár Anjoukori okmánytár. Szerk. Nagy Imre, Tasnádi Nagy Gyula et al. Budapest: MTA. 1878–1920.  
Apor Apor Péter: Metamorphosis Transylvaniae, azaz Erdélynek változása. Budapest: (kiadó nélkül). 1987. Eredeti kiadás: 1736  
Baán, 1940 Baán Kálmán: Vas vármegye 1554. évi nemesi összeírása. (Birtokos és egytelkes nemesek). Magyar Családtörténeti Szemle, 6.5 (1940.) 972-40
Baranyai Baranyai Béla: Zsigmond király úgynevezett Sárkány-rendje. Budapest, 1926.
Bárczay Bárczay Oszkár: A heraldika kézikönyve müszótárral. Budapest: MTA. 1897.  
Barna-Sümeghy Barna János – Sümeghy Dezső: Nemes családok Csanádvármegyében. Repr. kiad. Budapest: Heraldika. 1998. ISBN 963-85853-2-3 Eredeti kiadása: Makó: Gaál Ny., 1913  
Balogh, 1884 Balogh Gyula: Vasvármegye nemes családjai. Szombathely: (kiadó nélkül). 1884.  
Balogh 1894 Balogh Gyula: Vasvármegye nemes családjai. 2. kiad. pótlékkal. Szombathely: (kiadó nélkül). 1894.  
Barics/Lambach Barics Adalbert: A' magyar királyok' és királynék' koronáztatásoknak inneplése, melylynek szokott szer-tartásait Német nyelven le-írta és közre botsátotta N. Nemzetes Barits Albert, a' Törvénynek Tudósda, és a' Pesti. Királyi, Tudomány' Mindenese benn, ugyan azon, Törvénynek Tanítója. Magyarra fordította Lambach Elek, Kegyes Iskola-béli Pap, és a' Pesti Iskolákbann a' Szelídebb Tudományoknak Tanítójok. Pest, 1790.[1]
Baross Baross Károly: Magyarország földbirtokosai: Az összes 100 holdnál többet bíró magyar birtokosok névsora a tulajdonukban levö földterületek mívelési ágak szerinti feltüntetésével. Budapest: Hungária. 1893.  
Bedingfeld Henry Bedingfeld – Peter Gwynn-Jones: Címertan. Budapest: Maecenas. 1994. ISBN 963-8469-09-9  
Bellus Ibolya 1986 Képes Krónika. Fordította: Bellus Ibolya. Budapest, 1986.
Benke A magyar bányászat évezredes története. III. kötet. Főszerk. Benke István. Budapest: Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület. 2001. ISBN 963-9038-14-8  
Bertényi, 1993 Bertényi Iván: Új magyar címertan. Budapest: Maecenas. 1993.  
Bp. enc. Budapest enciklopédia. Főszerk. Tóth Endréné. Budapest: Corvina. 1981. ISBN 963-13-1248-8  
Bev. tört. Kávássy Sándor: Bevezetés a történettudományba. Egyetemi jegyzet. 5., változatlan kiad. Budapest: Tankönyvk. 1988.  
Boroviczény Boroviczény Károly-György: Cruciferi Sancti Regis Stephani. Tanulmány a stefaniták, egy középkori magyar ispotályos rend történetéről. Orvostörténeti Közlemények (Comm. de Hist. Artis Med.) 1991-1992. 7-48.[2][3]
Borovszky Borovszky Samu, szerk: Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monográfiája. Budapest: (kiadó nélkül). 1896–1913.  
Bunyitay Bunyitay Vince: A váradi püspökség története alapításától a jelenkorig. Nagyvárad, I-IV. 1883-1884.
CNH Ladislaus Réthy: Corpus nummorum Hungariae. Eingeleitet und übersetzt von Günther Probszt. Graz: Akad. Druck- und Verlagsanst. 1958.  
CNH I-II. Réthy László: Corpus Nummorum Hungariae. Magyar egyetemes éremtár. Budapest, I-II. 1899-1907. [4]
Csánki Csánki Dezső: Magyarország földrajza a Hunyadiak korában. Budapest: (kiadó nélkül). 1890–1897.  
Csoma 1897 Abauj-Torna vármegye nemes családjai. In: Abauj-Torna egyesült vármegyék monographiája. I. kötet. Kassa, 1897.[5]
Fényes Elek Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. I–II. Pest: (kiadó nélkül). 1851.  
Fényes 1842, 1843 Fényes Elek: Magyarország statistikája. Pest, I-III. 1842-1843.I.II-III.
Feiszt 1986 Feiszt György: Rövid magyar címertan és pecséttan. Budapest: Tankönyvkiadó. 1986.  
FNEtsz. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest, I. 1988.4, II. 1988.4
Forgon Forgon Mihály: Gömör-Kishont vármegye nemes családai. I–II. Kolozsvár: (kiadó nélkül). 1909. Reprint: Méry ratio, Somorja, 1997  
Forster 1900 Forster Gyula szerk.: III. Béla magyar király emlékezete. Budapest, 1900.[6]
Georch Georch Illés: Honnyi törvény. Pozsony, I–IV. 1804–1809.
GH-Hlas Genealogicko-heraldický hlas. A Szlovák Genealógiai és Heraldikai Társaság folyóirata. Pozsony, 1. évfolyam, 1991
Gömbös Gömbös Tamás: A szerzetes és lovagrendek címerei és viseletei. Budapest: (kiadó nélkül). 1993.  
Gravett Christopher Gravett: A középkori lovagok. [Budapest]: (kiadó nélkül). é. n. [2000 k.]  
Gudenus Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Budapest: (kiadó nélkül). I. 1990  
Gyulai Éva Hunyadi Mátyás emblémái a 16–17. századi emblémáskönyvekben. In: Horváth Zita szerk.: Reneszánsz Tanulmányok. Publicationes Universitatis Miskolciensis, Sectio Philosophica, Tomus XIV. – Fasciculus 2. Miskolc, 2009.[7]
Hefner Otto Titan von Hefner: Handbuch der theoretischen und praktischen Heraldik. Görlizt: (kiadó nélkül). 1887.  
Hegedűs - Papp Hegedűs Attila - Papp Lajos szerk.: Középkori leveleink 1541-ig. Budapest, 1991. [8]
Illéssy-Pettkó Illésy János – Pettkó Béla: Az 1754–55. évi országos nemesi összeírás. Budapest: (kiadó nélkül). 1902.  
Hóman Bálint 1920. Hóman Bálint: A magyar címer történetéhez (1920) [Első kiadása: Turul 1921.] In: Hóman Bálint: Magyar középkor. (Hóman Bálint munkái I.) Szerk. Bárány Attila. Máriabesnyő Gödöllő,

I. 2003. (első ikiadása 1938.) [9]

Horvát István 1833 Horvát István: Magyar Ország régi pólyás Tzímeréről. Tudományos Gyűjtemény 17. 1833/12. 76-84. [10]
Ipolyi Ipolyi Arnold: Magyar mythologia. Pest: (kiadó nélkül). 1854.  
Jakab-Szádeczky Jakab Elek-Szádeczky Lajos: Udvarhely vármegye története a legrégibb időktől 1849-ig. Budapest, 1901.[11]
Kálmány 1887 Kálmány Lajos (1887), Mythologiai nyomok a magyar nép nyelvében és szokásaiban. A hold

nyelvhagyományainkban. Értekezések a Nyelv- és Széptudományok Köréből. 14. 1887/5: 3–20

Kalmár 1966/67. Kalmár János: Hunyadi Mátyás bécsi hadseregének pajzsai. Folia Archeologica 18. 1966/67.[12]
Karácsonyi 1896 Karácsonyi János: Békésvármegye története. Gyula: (kiadó nélkül). 1896.  
Karácsonyi Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig. Budapest: (kiadó nélkül). 1900–1901.  
Kelemen 2017 Kelemen Sándor Tomi: Kornya Mihály és családja származástörténete. Szalárd: (kiadó nélkül). 2017.  
Kempelen Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Budapest: (kiadó nélkül). 1911–1932.  
Kiss 1839 Kiss Bálint: Magyar régiségek. Pest, 1839 (új kiadása: 2012)
Kiss Farkas Gábor Kiss Farkas Gábor: Imagináció és imitáció Zrínyi eposzában. (hely nélkül): L’Harmattan. 2012. ISBN 978-963-236-641-8  
Kőszeghi Kőszeghi Sándor: Nemes családok Pestvármegyében. Budapest: (kiadó nélkül). 1899.  
Kristó, Anjou Kristó Gyula: Az Anjou-kor háborúi. Budapest: Zrínyi. 1988.  
Lánghy Eschenburg Joachim János: (Encyclopedia vagyis) A’ tudományok’ esméretére tanító könyv. Németből ford. Lánghy István. Pest: (kiadó nélkül). 1827.  
Lendvai Lendvai Miklós: Temes vármegye nemes családjai I–III. Budapest: (kiadó nélkül). 1905.  
LexVoc Gyula Zolnai-Istvan Szamota: Lexicon Vocabulorum Hungaricorum. [1906] Charleston, 2009
Lővei 2019. Lővei Pál: A középkori magyar királyság pálos kolostoraiból ismert síremlékek. In: Építészettörténeti írások Guzsik Tamás emlékére. Összeállította Katona Vilmos. Budapest, 2019. 121-147. [13]
Madar Madar Ilona: Fejezetek Zoboralja társadalomnéprajzához. Folklór és etnográfia, 51. szerk. Újváry Zoltán. Debrecen, 1989
Magyar 2018 Magyar Zoltán: A magyar történeti mondák katalógusa. Típus- és motívumindex. Kairosz, Budapest, 2018. I–XI.
Má. kir. Emlkönyv. Mátyás király. Emlékkönyv születésének ötszázéves évfordulójára. I. Szerk.: Lukinich Imre. Bp., I-II. 1940.[14]
Maksay Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén. Budapest, 1990
MCK Magyarország címeres könyve (Liber armorum Hungariae) I. kötet (A-C). szerk. Alapi Gyula. Budapest, 1913[15][16]
Micu [Samuel Micu Klein:] Lexicon valachico-latino-hungarico-germanicum. ...a pluribus auctoribus... Buda, 1825. [17]
Mika, 1893 Mika Sándor: Erdélyi hadizászlók 1601-ből (1893) (In: Ódon Erdély. Művelődéstörténeti tanulmányok. Válogatta, sajtó alá rendezte, szerkesztette, az előszót írta és a jegyzeteket készítette Sas Péter. Budapest : Neumann Kht., 2004)
M. kat lex. Magyar katolikus lexikon
M.N.Zs.K. Magyar Nemzetségi Zsebkönyv. Kiadja a Magyar Heraldikai és Genealogiai Társaság, Budapest; I.Rész: Főrangú csalások (1888); II. Rész: Nemes Családok (1905)
M. nyelvtört. Magyar nyelvtörténeti szótár. szerk. Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond, Bp., I. (A-I) 1890
Mikó Árpád Mikó Árpád: A reneszánsz művészet története Magyarországon. Budapest, 2011.[18]
Mocsáry Mocsáry A.: Nemes Nógrád vármegyének históriai, geographiai és statistikai esmertetése. IV. Pest, 1826
Mokry 1823 Mokry Benjámin: Deák-magyar etymologiai lekszikon. Pest, 1823.[19]
MűvtÉrt. Művészettörténeti Értesítő [20]
Nagy 1845 Nagy Nep. János: Hierolexicon polymathicum latino-hungaricum. Latin magyar köztanulatos egyházi műszótár. Szombathely, 1845.[21]
Nagy Iván Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. I–XII. és pótlék kötet. Pest: (kiadó nélkül). 1857–1868. (I. 1857, II. 1858, III. 1858, IV. 1858, V. 1859, VI. 1860, VII. 1860, VIII. 1861, IX. 1862, X. 1863)  
Nagy Iván 1872-1875 Czímertan, különösen tekintettel a magyar czímerészet történelmi fejlődésére írta fgy. Nagy Iván Budapesten 1872-1875-ben. Fons (Forráskutatás és Történeti Segédtudományok) I. évfolyam 1. sz. 1994. 9-30. [22]
Nagy László, Erős Nagy László: Az erős fekete bég. Nádasdy Ferenc. Bp., 1987
Neubecker Neubecker, Ottfried: Heraldik – Ihr Ursprung, Sinn und Wert. Frankfurt am Main, 1977
Novák Ádám 2015 Novák Ádám: Vizsgálati szempont egy 15. századi arisztokrata működéséhez - Perényi János tárnokmester pecsétjei. Középkortörténeti Tanulmányok 8. Szegedi Középkorász Műhely. 2015. A VIII. Mediavisztikai PhD-Konferencia (Szeged, 2013. június 17-19.) előadásai. Szerk. Tóber Márta - Maléth Ághes.[23]
Novák, rodov. Novák, Jozef: Rodové erby na Slovensku. Bratislava I. 1980, uo. II. 1986
NSz Az MTA Nelvtudományi Intézetében levő akadémiai nagyszótár kézirata. (lásd TESz I. 64.)
Nyáry Nyáry Albert: A heraldika vezérfonala. Budapest, 1886
NySz Magyar nyelvtörténeti szótár. Szerk. Szarvas Gábor és Simonyi Zsigmond. Bp., I. (A-I) 1890
Nyulásziné NYULÁSZINÉ STRAUB Éva: Öt évszázad címerei a Magyar Országos Levéltár címereslevelein – Wappen aus fünf Jahrhunderten auf Wappenbriefen im Ungarischen Staatsarchiv. Babits Kiadó, Szekszárd, 1999. (első kiadás: Corvina Kiadó, Budapest, 1987)
OklSz. Szamota István – Zolnai Gyula: Magyar oklevél szótár. Budapest, 1906.
Orbán Balázs Szf.leír. Orbán Balázs: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi s népismei szempontból. Pest, 1868-73.[24]
Orbán 1889 Orbán Balázs: Torda város és környéke. Budapest, 1889. [25]
Orosz Ernő Orosz Ernő: Heves és a volt Külső-Szolnok egyesült vármegyék nemes családjai. Eger: (kiadó nélkül). 1906.  
Oswald Oswald, Gert: Lexikon der Heraldik. Lipcse, 1984
Ottlik 1834 Ottlik Dániel: A' tiszti íras-mód' sajat szavai Pest, 1834. (3. kiadás) [26]
Pálffy Géza Szt. Korona PÁLFFY GÉZA: A Szent Korona és a koronaláda balesete 1638-ban. In: „Nem sűlyed az emberiség!”… Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára. Főszerkesztő: JANKOVICS József. MTA Irodalomtudományi Intézet

Budapest, 2007 [27]

Pandula/Kollega Pandula Attila: Halotti epitáfium címerek a Felvidéken. In: Kollega Tarsoly István szerk.: Genealógia. Budapest, III. 2015.
Pápai/Bod Dictionarium Latino-Hungaricum... a Francisco Páriz-Pápai... intentione ac labure Petri Bod de F. Tsernaton V. D. Ministri M. Igeniensis. Tomus I. Posonii et Cibini, 1801. (Pápai Páriz Ferenc szótárának Bod Péter általi bővített kiadása.)
Pápai Páriz 1708. Pápai Páriz Ferenc: Dictionarium Hungarico-Latinum, olim magnâ curâ à Clarissimo viro Alberto Molnár Szentziensi collectum... Lőcse, 1708.[28]
Pauly PSz. Pauly Károly: Polgári és pörös szótár. Buda, 1827.
Perger 1843 Törvénytudományi műszótár. Közre bocsátja a' Magyar Tudós Társaság. Szerk. Perger János. Buda: (kiadó nélkül). 1843.  
Pesty Pesty Frigyes: Az eltünt régi vármegyék. Budapest I-II. 1880
Pesty 1885 Pesty Frigyes: Száz politikai és történeti levél Horvátországról. Budapest, 1885.[29]
Podhradczky 1856 Podhradczky József: Szent István király kettős keresztéről, mint az ország czímeréről. Magyar Academiai Értesítő. 16. 1856/3. 105-117.[30]
Püspöki Nagy, Rozsnyó Püspöki Nagy Péter: Rozsnyó város címere. Pozsony: (kiadó nélkül). 1973.  
Püspöki, Zseliz Püspöki Nagy Péter. Zseliz város címere. Pozsony, 1976.
Rédei-Elek Rédei Ferencz-Elek Emil: A Magyar földbirtok 1903. Magyarország 100 holdon felüli földbirtokosainak és haszonbérlöinek czímtára a mezögazdasági ingatlan becsértékének és a munkásviszonyok ismertetésével. Budapest, Pátria, 1903
RMK Szabó Károly: Régi magyar könyvtár. I-III/1-2. Bp. 1879-1898
Schneider, 1935 Schneider Miklós: Fejérmegyei nemes családok. Székesfehérvár, 1935
Schneider, 1940 Schneider Miklós: Vas vármegye 1726/27. évi nemességvizsgálata. Szombathely, 1940
Schneider, 1939/1754 Schneider Miklós: Vas vármegye 1754. évi nemesi összeírása. Szombathely, 1939
Schneider, 1939 Schneider Miklós: Vas vármegye 1835. évi nemesi összeírása. Szombathely, 1939
Schneider, 1941 Schneider Miklós: Vas vármegye nemesi összeírásai 1781. Szombathely, 1941
Segner Segner, Felix Ladislaus von: Der ungarische Adel. Grafenau, 1969
Siebmacher Nagy Iván, Csergheö Géza, szerk.: Der Adel von Ungarn samt den Nebenländern der St. Stephanskrone. Nürnberg, 1885-1893. Reprint. Neustadt an der Aisch: Bauer & Raspe. Inhaber Gerhard Gessner, 1982
Spener Spener, Philipp Jakob: Operis heraldici pars generalis & specialis. Frankfurt [Main], 1717 (Spener, Insignium Theoria Seu Operis Heraldici Pars Generalis. Frankfurt [Main], 1717 című művének első kiadása, Uo. 1690. A Historia insignium illustrium című speciális rész 1680-ban jelent meg Frankfurtban, melyet az Insignium theoria című általános résszel együtt is kiadtak Opus heraldicum címmel.)
SRH Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum. Ebendo operi praefuit Emericus Szentpétery. I-II. Budapestini, 1937-1938
Staut 1834 Staut József: Közönséges levelező... segédkönyv... Kassa, 1834. [31]
Szabó L. 1910 bártfai Szabó László: A Hunt-Paznan nemzetségbeli Forgách család története. Esztergom, 1910
Szacsvay Éva Szacsvay Éva: Protestáns ördögképzetek. In: KRIZA JÁNOS NÉPRAJZI TÁRSASÁG ÉVKÖNYVE 8. Szerkesztette: Czégényi Dóra - Keszeg Vilmos. Kolozsvár 2000. [32]
Szálkai 2010 Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. (PhD értekezés) [33]
Szamota, Murmelius SZAMOTA ISTVÁN: A MURMELIUS-FÉLE LATIN-MAGYAR SZÓJEGYZÉK 1533-ból. BUDAPEST, 1896.[34]
Száz., Századok Századok A Magyar Történelmi Társulat folyóirata. Budapest,1867-
Szenci Molnár 1604 Szenci Molnár Albert: Dictionarivm Vngarico-Latinvm. Nürnberg, 1604.[35]
Szenci Molnár 1621 Szenci Molnár Albert: Dictionarium Ungarico-Latinum. Heidelberg, 1621.[36]
Szendrei 1896 Szendrei János szerk.: Magyar hadtörténelmi emlékek az ezredéves országos kiállításon. Budapest, 1896.[37]
Szikszai Fabricius Szikszai Fabricius Balázs: Nomenclatura seu dictionarium Latino-Ungaricum clarissimi viri d. Basilii Fabricii Szikzovii : : editio prioribus limatior et multo auctior cum indice duplici / opera Emerici A. Sz. Uyfalvii. Debrecini. M.DC.XIX.[38]
Szilágyi A magyar nemzet története. Szerk. Szilágyi Sándor. Budapest: (kiadó nélkül). 1896.  
Tagányi 1880 Magyarország címertára. KIADJA: ALTENBURGER G. és RUMBOLD B. A SZÖVEGÉT IRJA: TAGÁNYI KÁROLY. BUDAPEST, 1880. 53-54. (Új kiadása: Arcanum DVD könyvtár. IV. Családtörténet, heraldika, honismeret. Arcanum Adatbázis Kft. DVD-ROM, Budapest, 2003.)
Tardy Lajos Dernschwam, Hans: Erdély, Besztercebánya, Törökországi útinapló. Közreadja: Tardy Lajos, Budapest, 1984.
TESz A magyar nyelv történeti etimológiai-szótára. Bp., I-III. 1967-1976
Thallóczy 1897 Thallóczy Lajos – Barabás Samu szerk.: Codex Diplomaticus Comitum de Blagay. A Blagay család oklevéltára. Budapest, 1897.[39][40][41]
Tóth 1909-1910-1912 Tóth Sándor: Sáros vármegye monográfiája. Budapest, I-III. 1909-1910-1912. [42][43]
Tört fog. Magyar történelmi fogalomtár. szerk. Bán Péter. Pozsony, I-II. 1989
Tört. segéd. A történelem segédtudományai. Szerk. Kállay István. Bp., 1986
Turul Turul A Magyar Történelmi Társulat, a Magyaor Országos Levéltár és a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság közlönye. Budapest, 1883-1950, 1992-
Új tájsz., ÚMT Új magyar tájszótár. főszerk. B. Lőrinczy Éva. Bp., I. 1979
Vass József 1862. Vass József: Hazai és külföldi iskolázás az Árpád-korszak alatt. Pest, 1862.
Verseghy 1826 Verseghy Ferenc: Lexicon terminorum technicorum, az az Tudományos mesterſzókönyv. Buda, 1826.[44]
VU Vasárnapi Ujság [45]
WAU Wappenbuch des Adels von Ungarn (Siebmacher, J. - Csergheő G.)
Zolnay Zolnay László: Kincses Magyarország. Bp., 1977