Heraldikai lexikon/Ráma

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Szent György ábrázolása a cserkúti templomban, 1290 k.


Névváltozatok: karám (Tagányi 1880. 6.), körzet (Nagy Iván, V. 180.), szegély (Nagy Iván V. 302.; Végh Gyula Turul 1935/1-2. 3.), szegélyzet (Tóth I. 1909. 474.), foglalvány (Thaly Kálmán, VU 1867/18. 215.), címerkeret, keretelés (Benke 392.), perem (Gudenus I. 293.), szegély (F. Vattai ArchÉrt. 1963. 42. [1])

fr: bordure, en: bordure, de: Bord, Einfassung, cs: lem, bordura, la: limbus, margo
Rövidítések:


A címertanban ráma akkor jön létre, ha a pajzs szélességének 1/7-ét kitevő mesteralak keretezi a pajzsot. Borítása osztatlan pajzs esetén általában eltérő a címermező borításától, de nem kell követnie a színtörvényt, azaz fém borítású mezőre is kerülhet fém borítású ráma és szín vagy prém borításúra is színes ráma, de a borításnak eltérőnek kell lennie a pajzsmező borításától. Ritka esetben meg is egyezhet vele, de ilyen esetben más körülményeknek is támogatniuk kell azt a véleményt, hogy itt rámáról és nem a holt heraldika korában gyakran használt díszítő keretvonalról van szó. Noha a ráma mesteralak, de nem tipikus vagy valódi fő mesteralak, mert a geometriája nem befolyásolja a pajzs többi címerképének geometriáját és megkölönböztető jegyeit.

A szélessége a szokványos 1/7-nyi pajzsszélességűtől az 1/14-nyi pajzsszélességű zsinórkeretig vagy zsinórrámáig (de: Srabbord) változhat, mely tulajdonképpen félszélességű ráma. A német heraldikában ez gyakran szolgált a rangemelés kifejezésére, az eredeti címer további kiegészítése vagy javítása helyett. Gyakran esik meg, hogy a pajzsba helyezett mesteralak azt a benyomást kelti, hogy a mezőbe egy kisebb pajzsot helyeztek. Ez azonban kiszélesített széles ráma is lehet, máskülönben pajzsocskáról (de: Schildlein) van szó.

A skót heraldika címertörési rendszere

A ráma leggyakrabban különféle módon díszített. Lehet tagolt, mesteralakokkal és címerképekkel díszített. Az alakja általában követi a pajzs formáját, de néha a belső vonalvezetése el is térhet attól. Mivel bármilyen alakú pajzs köré vonató, már a heraldika legkorábbi időszakától fogva használták a címeregyesítés, a címertörés, a törvénytelen származás, a hivatal, a rang stb. jelölésére, anélkül hogy az eredeti címer szerkezetét meg kellett volna bontani. Az újabb skót heraldikai rendszerben például a család tagjai meghatározott pajzskeretekkel különboztetik meg az ágakat a családon belül és ezeket a fiaik is öröklik, illetve a mellékágak tagjai szintén előre meghatározott mintázatú és színű pajzskeretet vesznek fel. A ráma előfordulhat mellékjegyként (de: Beizeichen) is. Például Anjou hercegei (a fiatalabb ág) Franciaország liliomos címerét vörös keretben viselték. Az porosz heraldikában a felszabadító háborúk idején a keretet kitüntetésképp adományozták.

Ha a külső és a belső szín eltérő, kettős ráma (de: doppelten Einfassung, Doppelbord) jön létre, amikor a ráma mellet még egy eltérő borítású ráma helyezkedik el. Lehet két vagy több szín által alkotott keret is.

A ráma változata a belső ráma (fr: orle, de: innere Einfassung, cs: vniřní lem), mely két osztóvonalból jön létre a pajzs vagy a mező belsejében. A külső és belső színnek azonosnak kell lennie. Többször is ismétlődhet. Ilyen pl. az ellenliliomos keret, a skót heraldika kedvelt motívuma. A belső ráma valószínűleg a különféle középkori fémmel és prémmel bevont pajzskeretekből ered. Lehet kettős belső ráma (de: doppelter Innenbord) is, amikor a két belső keret közvetlenül egymás mellé van helyezve és a színük eltérő vagy rés is lehet köztük és a színük ilyenkor megegyezhet (belső ikerráma).

A hármas ráma (de: Dreifachbord) három keret, melyek közül mindegyik másféle színű.

A megrakott ráma (de: belegter Bord) mesteralakokkal vagy címerképekkel van díszítve. (A címerleírásban ez pl. így hangzik: 'bizánciakkal megrakott ráma' vagy egyszerűen 'bizánci ráma' vagy oroszlánokkal megrakott ráma vagy oroszlános ráma.) Főleg a francia és angol heraldikában gyakori.