Heraldikai lexikon/Nemesség elvesztése
Névváltozatok:
traductio ad plebem: nemes közzǘl köz-nép közzé ſzámlálás (Pápai/Bod 622.)
Szabad emberi státuszát 1228-ban II. Endre király rendelére vesztette el Csiba fia, Achilles. A király elrendelte, hogy vele együtt a neje és mindkét nembeli gyermekei és a később születendők is örökös szolgaságra vettessenek, minden ingóságaikkal és ingatlanaikkal együtt Hector gróf (ispán) tulajdonává legyenek, akit Achilles mint az ő viadora a bajvívásban gyalázatosan elárult, minden fegyverét (gerelyét, pajzsát, két kardját, botját, tőrét) eldobta, vonakodott megkezdeni a bajvívást, fennhangon kiáltotta, hogy vívni nem akar, és így a bérlő urát csúfosan elárulta. (Pesty Frigyes: A perdöntő bajvívások története Magyarországon. Pest, 1867 78.; Geörch Illés: IV. Értekezés. Mi lehet hihető oka 62: 1715 a' beli rendelésnek, hogy a' párt-ütő parasztnak minden vagyonát nem a' Királyi, hanem az Uradalmi Fiscus huzza-be. In: Geörch Illés' törvényes tárgyú értekezései. Pest, 1833. 63. [1]) Achilles a neve alapján is nemes lehetett, valamint az, hogy a felesége és gyermekei, valamint a megszületendő gyermekei is szolgaságra kerülnek, a nemesítő oklevelek mintását követi, de ellenkező hatással, amiből arra lehet következteti, hogy a nemesítések okleveles gyakorlata már 1228 előtt is létezhetett.
Zsigmond király egyik oklevele intézkedik az elkobzott címer visszaadásáról, ugyanis 1419. január 25-én Bécsben a Lieflandból való Gerard Dalemnek, aki párviadalban Treiden Henrik által legyőzetve, s ezáltal «etwas an siner ere, friheit und wapan gekrenket ist, und er die ouch verloren hat», becsületét, szabadságát és címerét visszaadta.[2]
1430. szeptember 22-én Nürnbergben Zsigmon király Sobyratzi Péternek helyre állitja becsületét és tisztességét, melyet azért vesztett el, mert párviadalban győzelmet vett rajta Splani Hugó. A duellumra Splani Hugó, másként Hugo de Villafranca del Penades több izben kérte volt a király engedelmét, mig végre Frigyes brandemburgi őrgróf közbenjárására megnyerhette. A küzdelem négy előkelő tanu jelenlétében 1430 szeptember 18-ikán történt meg s Péter legyőzetésével végződött. Milyen szomorú következményekkel járt ez a vesztes félre, mutatja a négy nappal később kelt oklevél, a melyben az elveszett becsületet a királynak kellett helyreállitani. «Nos considerantes – mondja Zsigmond az oklevélben – quod duobus duellantibus alterum ab altero vinci necesse est, vel mutuis saltem amborum ictibus se prosterni, quibus tamen sic succumbentibus, quoniam ars amborum ex libera procedit quodam modo voluntate, majestas regia benignitate solita succurrendum decrevit, ne maioris dedecoris et desperationis laqueo se submittant.» Hasonló becsület-helyreállitó levél kivonatát már az 1419. évnél közöltük.[3]
941 [1413.] Aug. I. Bolzano. Zs. Hervoját, aki annak ellenére, hogy elhalmozta jótéteményeivel és a Sárkány-rend tagjává tette, a királyi szolgálatban a törökök ellen harcoló Sandalj (vajda) várait elfoglalta, sőt a törököktől segítséget kért - megfosztja birtokaitól és spalatói hercegi címétől; ezt a címet egészen eltörli, Spalato várost ismét az országhoz és a szent koronához csatolja, s megígéri, hogy soha el nem fogja tőle szakítani. - Lucius 258. - Schwandtner III. 432. - Pray: Annales II. 246. - Katona XII. 153. - Fejér X/5. 404. (Valamennyi Lucius után.) - Farlati III. 364, reg. - Fermendzin 97, reg. - Altmann I. 566a, reg. Kukuljevic II. 22, reg. - (M.)
(Zsigmondkori oklevéltár IV. 225.[4])
John Erskine elvesztette a Bogáncsrend tagságát és lovagi címét, miután részt vett az 1715-ös jakobita felkelésben.
A nemességet el lehetett veszteni rangon aluli házassággal is. Ausztriában az a nemes hölgy, aki polgári származású férfihez megt hozzá, elveszítette a nemesi címét és rangját. Magyarországon a nemes hölgyek tangon aluli házassága nem járt ilyen következménnyel. (Marcziányi Gy.: Nemesség 28., 33-34., Kempelen: Nemesség 3-4., Kollega: Genealógia II. 44.)
Az armalisták Magyarországon kiestek a nemesi jogaik gyakorlásából, ha adófizetés alá kerültek vagy arra kényszerültek.