Heraldikai lexikon/Metrológia

A metrológia a régi mértékegységekkel foglalkozó történeti segédtudomány.

"A kupával, mellyel mértek, Isten mér, ne feledjétek." Brassói városbírói jegyzőkönyv – 1714

A pontos mérésnek ősidők óta fontos szerepe van az élet minden területén. Az emberiség azóta mér hosszúságot, területet, űrtartalmat, súlyt, térfogatot és darabszámot, amióta csak – bármilyen kezdetleges formában is – létezik kereskedelem. Amióta az emberek szükségleteik kielégítése érdekében elcserélik egymással az általuk megtermelt vagy birtokolt javakat, tudni akarják, hogy az a bizonyos földterület, termény vagy áru mekkora, milyen nehéz vagy hány darab van belőle. A mai embernek könnyű a dolga, mert az egész világon ismert, szabványos SI mértékrendszerben még az angolszász vagy más különleges mértékegységet használó országok polgárai is viszonylag könnyen eligazodnak. Néhány száz évvel ezelőtt azonban Magyarországon – és persze szerte a világban másutt is – szinte minden nagyobb településnek, vásárhelynek megvolt a maga önálló mértékrendszere. A különféle mértékek összehasonlítása, átváltása nemcsak nehézséget okozott, hanem csalásra is alkalmat adott. Ezért a 18. századtól kezdve egyre erősödött az igény a mértékek egységesítésére.

A régi mértékegységekkel manapság is találkozhatunk, és ehhez még csak nem is kell levéltári forrásokban búvárkodni. Elég elolvasni néhány magyar népmesét, Jókai regényt vagy régi szakácskönyvet ahhoz, hogy kíváncsiak legyünk: Mennyi vajat tegyek a süteménybe, ha a recept egy latot ír? Vajon mekkora lehetett az az egy lánc föld, aminek felszántásával annyit fáradt a regényhős? Mennyi bort ivott a mesebeli kántor, akinek kedvéért Mátyás király duplájára növelte az iccés kupa méretét?

Magyar metrológia

http://mek.oszk.hu/02100/02185/html/1302.html

Itt néhány Magyarországon leginkább elterjedt űrmérték, térfogatmérték, súlymérték, darabmérték, hosszmérték és földmérték mai mértékegységre való átváltásához talál segítséget. [1]

Űrmértékek

Az űrmértékeket nemcsak bor, sör vagy pálinka, hanem szilárd termények (pl.: gabona) mérésére is használták.

MAGYAR NEVE	LATIN NEVE	NÉMET NEVE	ÁTVÁLTÁSA	ÁTLAGOS ÉRTÉKE MAI MÉRTÉKEGYSÉGBEN
akó	urna	Eimer	1 akó = 40 pint	58 liter
butélia				6 deciliter
csöbör	cibrio tina	Zuber	1 csöbör = 33, 36, 40, 50, 60 icce (tájegységenként változik)	5–200 liter
dézsa			1 dézsa = 10–48 icce (tájegységenként változik)	8–38 liter
fertály	quartale	Viertel		14 liter
hordó	tunella vasa	Fäss	1 gönci hordó = 240–420 icce 1 tokaji hordó = 160–180 icce	200–452 liter 135–151 liter
icce	justa media	Halbe	1 icce = 2 meszely	7–8 deciliter
kanta	canta			8 deciliter
kila	cila		1 bácsi kila = 3 pozsonyi mérő	140 kilogram (gabona)
köböl	cubulus	Kübel		10–25 liter (bor) 50–90 kilogramm (gabona) (tájegységenként változik)
kupa	octal	Achtel		1,4 liter
meszely	sextarius quartalia	Seitel	1 meszely = 2 römpöly	3,5–4 deciliter
mérő	metreta	Metz		40 kilogramm (gabona)
pint	pinta	Pinte Achtring	1 pint = 2 icce	1,5 liter
römpöly		Rimpel		1,7–2 deciliter
szapu	scaphium			25–50 kilogramm (gabona) (tájegységenként változik)
véka	canistrum modius	Vierdung		15–25 kilogramm búza (tájegységenként változik)
vödör	hydria	Eimer		10–15 liter

Forrás: Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig. Bp., 1991.[2]

Térfogatmértékek

MAGYAR NEVE	LATIN NEVE	NÉMET NEVE	ÁTVÁLTÁSA	ÁTLAGOS ÉRTÉKE MAI MÉRTÉKEGYSÉGBEN
asztag	acervus, cumulus foeni	Schober	Szabadban tárolt széna- vagy cséplésre váró gabonarakás	10–400 kepe
boglya	acervus, cumulus foeni	Schober	Nagyobb méretű, kör alakú szénarakás vagy kaszált, kévébe nem kötött gabonarakás	25 mázsa
kalangya	acervus, cumulus foeni	Mandel	A tarlón kévébe kötött gabonarakás	16–60 kéve
kazal	acervus, cumulus foeni	Mandel	Nagyobb méretű, téglalap alakú szénarakás vagy kaszált, kévébe nem kötött gabonarakás	45 mázsa
kepe	capetia	Häufel	Kisebb méretű, kevébe kötött gabonarakás, melyet földbér vagy aratórész kiegyenlítésére használtak	50–60 kéve
kereszt	crux	Kreuz	A tarlón a kalász kímélése érdekében kereszt formában felhalmozott gabonarakás	15–20 kéve
kéve	manipulus	Garbe	Valamilyen szálas termés (gabona, kender, nád, rőzse) összekötött, általában egy kézzel felemelhető csomója	10–15 kilogramm
kötés	ligatura	Gebünde	Kisebb len vagy kendercsomó	10–20 marok
marok	manipulus pugnus	Handvoll Büschel	A szálas gabona alapegysége	0,3–0,5 kéve
nyaláb	cumulus	Bündel	A kévével azonos nagyságú szénaköteg
öl	orgia	Klafter	Fa és széna mennyiségének mérésére használt mértékegység, hosszmértékből vált térfogatmértékké	2,5–3,5 m3 fa 35–40 m3 széna
petrence rudas	cumulus		Közepes méretű, két ember által rúdon hordozható szénamennyiség	20–30 villahegy 80–100 kilogramm
villahegy			Kisebb méretű, egy ember által hordozható szénamennyiség

Forrás: Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig. Bp., 1991.[3]

Súlymértékek

MAGYAR NEVE	LATIN NEVE	NÉMET NEVE	ÁTVÁLTÁSA	ÁTLAGOS ÉRTÉKE MAI MÉRTÉKEGYSÉGBEN
ferto	ferto	Ferton	1 ferto = 4 lat	6–7,5 dekagramm
font	libra	Pfund	1 font = 32 lat	50–60 dekagramm
kila			1 kila = 20 oka	25,20 kilogramm
lat	semiuncia	Loth	1 lat = 1/32 font	1,5 dekagramm
mázsa	centenaria	Zentner	1 mázsa = 100 font	60 kilogramm
nehezék	pondus uncia	Unzen	1 nehezék = 2 lat	3–3,5 dekagramm
oka	oqqa	Oka	1 oka = 2,5 font	1,2 kilogramm

Forrás: Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig. Bp., 1991.[4]

Darabmértékek

MAGYAR NEVE	LATIN NEVE	NÉMET NEVE	ÉRTÉKE
árkus ív	arcus	Bogen	1 db papírlap
bála	bala	Ballen	100 csomó dohány; 10 rizsma papír
bokor pár	bini duo	Paar	2 db együvé tartozó, egynemű tárgy
cimmer	timbirum	Zimmer	1 cimmer = 4 deher = 40 db prém
deher	decuria	Decher	10 db prém
ezres		Tausend	1 kis vagy közönséges ezres = 10 kis százas = 50 stiga = 1000 db 1 nagy ezres = 10 nagy százas = 20 sokk = 1200 db
konc	liber	Buch	24 ív író- vagy 25 ív nyomópapír
köteg	ligatura	Bund	10 vagy 20 db bőr; 25 db írótoll; 3 db zöld vagy 6 db fehér öblösüveg
mandel			15 db
nagy		Gross	1 nagy = 12 tucat = 144 db
ort			25 db
rizsma	ligatura	Ries	20 konc író- vagy nyomópapír
runa	glomus		1 juh egynyírású gyapjának kötege
silling			30 db
sokk			1 sokk = 4 mandel = 60 db
sómérték			1 hajósó = 5,5 vagy 10 bécsi font = 3,06 vagy 5,56 kilogramm; 1 kősó = 37,80 kilogramm; 1 szekérsó = 17 bécsi font = 9,52 kilogramm; 1 tömény = kb. 1000 db kősó; 1 tulkó = egydb nem mérhető nagy sólap, sóbányai mértékegység
stiga			20 db
százas		Hundert	1 kis vagy közönséges százas = 5 stiga = 100 db 1 nagy százas = 2 sokk = 6 stiga = 120 db
tonna		Tonne	1000 db vagy 2000 db hering
tucat	duodecim	Dutzen Tussin	12 db

Forrás: Bogdán István: Magyarországi űr-, térfogat-, súly- és darabmértékek 1874-ig. Bp., 1991.[5]

Hosszmértékek

MAGYAR NEVE	LATIN NEVE	NÉMET NEVE	ÁTVÁLTÁSA	ÁTLAGOS ÉRTÉKE MAI MÉRTÉKEGYSÉGBEN
arasz	spitama	Spanne	1 arasz = 3 tenyér = 8,50 hüvelyk	26,60 centiméter
ágyúlövés				kb. 2000 méter
dárdahajítás				kb. 70 méter
hajtvány			1 hajtvány = 1,25 sing	77,77 centiméter textilia
hüvelyk	digitus	Daumen(breit) Zoll		3,18 centiméter
kerékfordulás			1 kerékfordulás = 119 hüvelyk	3,38 méter
kőhajítás				kb. 50 méter
kötél	funiculus	Seil Schnur Lehen		kb. 40 méter
láb	pes	Schuh	1 láb = 1,05 arasz = 3,10 tenyér = 10,05 hüvelyk	31,68 centiméter
lánc	catena	Kette	1 lánc = 10 öl	19 méter
lépés	gessus	Schritt	1 lépés = 2–2,50 láb	63–79 centiméter
mérföld	milliare	Meil(weg)	1 mérföld = 4000 öl	7500 méter
nyíllövés				kb. 130 méter
órajárás			1 órajárás = 2000 öl	kb. 3700 méter
öl	orgia	Klafter	1 öl = 2,50 rőf = 6 láb = 7,10 arasz = 20,50 tenyér = 60,3 öl	1,90 méter
pisztolylövés				kb. 300 méter
pont	punctum scrupulum	Punkte (Dezimal)Skrupel		0,19 miliméter (mérnöki) 0,37 miliméter (nyomdai)
postaállomás			1 postaállomás = 2 mérföld	15000 méter
puskalövés				kb. 600 méter
rőf	cubitus ulna	Elle	1 rőf = 2,50 láb = 3 arasz = 8,50 tenyér = 25,25 hüvelyk	78,30 centiméter
rúd	pertica virga longa	Rute	1 rúd = 2 hajtvány = 2,50 sing	1,55 méter textilia
sing				60 centiméter vászon 6 méter posztó
stádium	stadium	Feldweg	250 lépés	kb. 185 méter
tenyér	palmus	Handbreit	1 tenyér = 3 hüvelyk	9,30 centiméter
ujj	digitus	Fingerbreit		1,90 centiméter
újoncmérték				közkatona: 155–165 centiméter testőr: 180 centiméter
vég	petia	Stück	1 vég vászon = 45 sing 1 vég posztó = 32 sing	28 méter vászon 20 méter posztó
vonal				2–2,5 miliméter

Forrás: Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek 1601-1874. Bp., 1990.[6]

Földmértékek

MAGYAR NEVE	LATIN NEVE	NÉMET NEVE	JELLEMZŐI	ÁTLAGOS ÉRTÉKE
ár				100 négyzetméter
bravi			Akkora erdőterület, amelynek terméséből egy disznó felhízlalható	kb. 213 négyszögöl
disznó			Szántó, rét vagy szőlő méretét meghatározó török mértékegység	kb. 213 négyszögöl
dönüm			Szántó, rét vagy szőlő méretét meghatározó török mértékegység	kb. 260 négyszögöl
ekealja	aratrum	Pflugland	1 ekealja = 150 hold	152 négyszögöl
hold	iugerum	Joch Erdtag		1200–1600 négyszögöl (tájegységenként változik)
kapás kapaalja	fossatum	Hauer	Akkora szőlőterület, amelyet egy ember egy nap alatt megkapálhat	kb. 150 négyszögöl
kaszás kaszaalja	falcastrum	Mader	Akkora terület, amelyet egy ember egy nap alatt lekaszálhat	kb. 1200 négyszögöl
katasztrális hold		Katastraljoch		1600 négyszögöl
köböl	cubulus	Kübel	Akkora földterület, melyet egy köböl gabonával lehet bevetni	1200–1600 négyszögöl (tájegységenként változik)
mérő	metreta	Metz	Akkora földterület, melyet egy mérő gabonával lehet bevetni	kb. 600 négszögöl (tájegységenként változik)
négyszögöl; királyi négszögöl	orgia quadrata	Wiener (Quadrat)klafter		3,50–4 négyzetméter 9,77 négyzetméter

Forrás: Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek 1601-1874. Bp., 1990.[7]

Bogdán István: Régi magyar mértékek. Budapest, 1987.