Heraldikai lexikon/Czövek István

Linkek hozzáadása
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Sablon:Életrajz infobox Czövek István (Alsóvadász, 1777. december 26. k. – Buda, 1828. június 24.) ügyvéd, író.

Élete[szerkesztés]

1790-től a sárospataki kollégiumban tanul, 1795-től tógátus - lelkészi pályára készülő - deák. Teológiai tanulmányai befejezése után sem hagyta el a kollégiumot, hanem a jogászok közé lépett. Tanulmányi eredményeinek köszönhetően preceptori feladatokkal is megbízták. 1806-1807-ben contascriba, 1807-1808-ban senior, a kollégium gazdasági ügyeinek felelőse. Tanulmányai után szülőfalujában, Alsóvadászon káplán, majd 1813 márciusáig Bereten prédikátor. 1814-től a losonci református iskola teológia tanszékének tanára volt. 1819. január 10-én lemondott állásáról és Pestre költözött, ahol ezután ügyvédként dolgozott.

Magyarra fordította Kelemen Imre Institutiones iuris hungarici privati című művét: Magyar hazai polgári magános törvényről írt tanítások Pest, 1822. 3 köteteben.[1] Ezért a Kelemennél, sőt Husztynál található latin jogi és genealógiai kifejezések magyar megfelelői Czövektől valók.

Munkái[szerkesztés]

  • Bonaparte elutazása Elba szigetéből Francziaországba, onnan pedig Szent Helena szigetére, vagy az 1815. esztendei emlékezetes események. Magyar nyelven kibocsátja. Pest, 1816.
  • Buonaparte Napoleon levelei. Fordítás németből. (Ugyanott, 1816).
  • Legujabb és leghasznosabb méhészkönyv. U. ott, 1816. (2. kiadás. U. ott, 1831.)
  • A nemes szivű gróf Nádasdy József Vincze. Egy valóságos igaz magyar történet. U. ott, 1816. (Fordítás. Nádasdy csak költött személy.)
  • A magyiás ezermester, melyet Eckartshausenből Philadelphiából és Wagner János Mihály irásaiból egybeszedett németből fordítva magyar nyelven kiadott. U. ott, 1816.
  • Második József császár élete és tette. U. ott, 1816. Két kötet.
  • Az orosz hadi fogoly a francziák között. Kotzebue után ford. U. ott, 1816.
  • Európai hires zsiványok, utonállók, tolvajok… Schiller Fridrik után. U. ott, 1816. Két kötet.
  • Somlyai Báthory István elébb erdélyi fejedelem azután lengyel király élete. U. ott, 1817.
  • Közönséges vagy is universalis geographia, bécsi congressusban történt változások szerént ford. Cannabich után németből. U. ott, 1817. Két kötet.
  • A valóságos világban, sok történeteken keresztül ment Tátos; vagy fejér májú embereknek galériájok. Rittgraff után németből. U. ott, 1818. Két kötet.
  • A gályás rabszolga, vagy: Az én életemnek szomoru történetei, melyeket saját jobb kezemmel irtam meg. U. ott, 1822. Három rész. (Latinból ford.)
  • Planum tabulare, vagy a kir. curiának végzései melyeket ama boldog emlékezetű Maria Theresia császárné és Magyarország királynéja rendbe szedetett 1769. eszt. most pedig magyar nyelven kiadta. Buda, 1825.

Szinművei: Corvinus Mátyás vagy a hűség győzedelme, nemzeti hősjáték 4 felv. Weidmann után ford. (Előadták először Budán 1834. június 10-én, Pesten 1836. jún. 21., Budán szept. 10.) és ugyanaz Mátyás Király Moldvában címmel előadatott Pesten 1842. szept. 26; Kotzebuenak Keresztes vitézek című, 5 felv. színjátékát is lefordította.

Kézirata: Megvilágosíttatott Verbőczy. Első rész. pest, 1825. 4-rét 667 lap.

Értekezései: Vérségről és sógorságról (Felső Magyarországi Minerva 1825. II. 165.), A vénség grádussainak vagy is izeinek számlálásáról és a lineákról (U. ott, 1826, I.)

Források[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=Heraldikai_lexikon/Czövek_István&oldid=174568”