Heraldikai lexikon/Bajtay Antal

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Báró Bajtay József Antal (Zsidó, 1717 - Arad, 1773) kegyesrendi szerzetes, katolikus egyházi író. A neve előfordul Bajthay alakban is.

Nevelőapja Grassalkovich Antal volt, akit elégiával köszöntött (Primus... partus. Pozsony 1730). 1733-ban belépett a piarista rendbe. Pesten, Nyitán, Privigyén, majd 1736-tól Rómában tanult. Eduardo Corsini filozófiáját hallgatta. 1741-44 közt a Barberini családnál volt nevelő és könyvtáros. 1747-től pesti gimnáziumi tanár, 1750-től a bécsi Theresianum történelmet és régiségtant tanított. II. József, későbbi császár történelemtanára volt. 1752-től Pécsett teológiát tanított. 1754-57 közt piarista tartományfőnök volt. 1760-ban erdélyi püspök, pozsonyi prépost, titkos tanácsos és báró lett. Püspöki hivataláról 1771-ben lemondott.

Levelezésben állt Mária Teréziával. Több latin nyelvű történeti művet írt. Tankönvei és értekezései kéziratban maradta. Történelmi módszertant adott ki (Specimen. Bécs, 1750). A trónörökös nevelőjeként több magyar történelmi és leíró statisztikai tankönyvet szerkesztett (Politico-statistica Regni Hungariae). A közreműködésével kidolgozott piarista tanügyi tervezetben (1753) a történelem, földrajz, matematika tanítását sürgette. 1763-ban az uralkodónak az erdélyi elemi anyanyelvi oktatás bevezetését, Kolozsvárt jogi és orvosi kar felállítását javasolta.

Irodalom[szerkesztés]

Magyar életrajzi lexikon. I. 74.

Új magyar irodalmi lexikon. I. 87-88.