Heraldikai lexikon/Érsek

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Névváltozatok: esztergomi úr 'esztergomi érsek' (Bessenyei 18.), 1716: ércpüspök [MNy. 61: 366.] (TESz. I. 780.); 1405 k.: „archiep[iscop]us: erſeg” [SchlSzj. 491.], 1435 k.: herſeg [SoprSzj. 87.], gr-la: metropolita, archiepiscopus

de: Erzbischof, la: archiepiscopus

Prímás: primas 'főérsek', de: Primas, fr: primat


Rövidítések:

Esztergomi érseki dénárok (?) II. Endre korából (1205–1235)

https://hu.wikibooks.org/wiki/C%C3%ADmerhat%C3%A1roz%C3%B3/Rudnay_c%C3%ADmer

https://hu.wikibooks.org/wiki/C%C3%ADmerhat%C3%A1roz%C3%B3/Scitovszky_c%C3%ADmer

Érsek, több egyházmegyéből álló egyháztartomány élén álló főpap. Az érsek hatalmának alávetett püspököket suffraganeusoknak, míg a hatalma alá nem tartozókat exempt püspököknek nevezik. Tiszteletjogaik: 1. érseki palást (pallium), melyet egyháztartományuk területén, de csak a templomban, mise közben viselhetnek, 2. egyenes keresztet vitethetnek maguk előtt, 3. rangban megelőzik a püspököt. Az érseki palástot pápai kiváltságként néhány püspök is viselhette (Magyarországon a pécsi és a váci), de ezzel érseki hatóságot nem nyertek. Az érseki hivatal már a kereszténység államvalláskénti elismerésével egy időben létrejött (313, milánói türelmi rendelet), I Konstantin (306-337) császár uralkodása alatt. Egyes nagyobb római tartományok püspökei annak székhelyéhez igazodtak és a metropolita püspököt érseknek (főpüspöknek) nevezték. Később minden olyan püspök elnyerte ezt a joghatóságok, aki felügyelete alatt más (suffraganeus) püspökök álltak. A pápa tiszteletbeli címként is adományozza ezt a rangot.

A címük lehet metropolita, prímás, hercegrpímás, mint az esztergomi érseké -1950 között (ilyen volt a prágai, olmützi, salzburgi érsek is). A hercegprímás pajzsára hercegi koronát és mellé kardot is helyeztek, világi hatalmuk jelképezésére. Ezek fölött zöld kalap van oldalanként 10-10 zöld bojttal. A metropoliták pajzsa mögött (kettős) pátriárka-kereszt van. Bal oldalon pásztorbot nyúl ki mögüle, jobb oldalon a pajzs felső sarkán mitra van. Pajzsukon a családi címerüket viselték, külföldön ezt hivatali címerükkel egyesítették (négyelés, hasítás vagy vágás).

Hajdan igen széleskörű jogkörrel voltak felruházva, de a 16. századtól ezekből egyre többet elvontak és jelenleg csak bizonyos felügyeleti jogkörrel rendelkeznek és a suffraganeusok mulasztásait hozzák helyre.

Kanizsay János, egri püspök, 1387-1418 közt prímás, esztergomi érsek, 1394-ben a pápától maga és hivatalbeli utódai számára „az apostoli szentszék született követe” címet kapta.

Az érsek alakja előfordulhat címerképként is a pajzson, a sisakdíszen vagy pajzstartóként.