Heraldikai lexikon/Árpád-sávok
.svg)
Árpád-sávoknak nevezi a laikus szemlélet Magyarország címerének vágott pajzsát. Helytelenül a címer vörös-ezüst sávjait nevezik így. A helyes heraldikai elnevezés a vágás, mivel vágott pajzsról van szó, noha időnként a sávozott szakszót is használják. Ez valójában az Árpádok családi címere volt, kezdetben oroszlánokkal kiegészítve, míg a kettős kereszt az országot jelképezte. Erre utal a Képes krónika hasított címere, a jobboldali mezőben az Anjou-liliomokkal, a baloldaliban az Árpádok vágásaival (akinek az Anjouk leányági) leszármazói voltak. Károly Róbert harmadik felségi kettőspecsétjének hátlapján a kettős keresztet ábrázoló nagyobb címere fölött ugyanilyen kisebb pajzs látható, ami heraldikai nyelven azt jelenti, hogy a kettős kereszt országában a liliomos-vágásos dinasztia uralkodik.
Névváltozatok: Árpád-vágások (Benke Bánya 389.), pólyás címer (Bertényi Új m. 74.)
Egyes vélemények szerint a vágásos címer előképe Aragónia cölöpölt címere lehetett és Imre király (1196-1204) aragón felesége, Konstancia tette ismertté Magyarországon. A négy ezüstvágást ("sávot") általában a négy bibliai folyóval magyarázták. A magyar heraldikában ebből a Duna, Tisza, Dráva és Száva lett, bár az eredete nem ismert. Valószínűleg egyszerűen csak a két fő folyóra rímelő más folyókat válogattak össze, akárcsak a magyar címer hármas halmai esetében. Kassa 1502-es címerbővítő oklevele a négy ezüstsávot már az említett négy folyóval értelmezi és Werbőczy is jól ismerte ezt az értelmezést, ezért a sávoknak a négy folyóval tmagyarázott jelentése széles körben elterjedt.
A második világháború idején a Hungarista mozgalom, majd a háború utáni más szélsőséges mozgalmak is az "Árpád-sávokat" választották jelképül, mivel a négy folyó a Trianon előtti Magyarország területével is azonosítható volt, továbbá olyan dekoratív történelmi jelkép, mely könnyen megjegyezhető. Ekkor jött létre az "Árpád-sávos" kifejezés is. A Hungarista "Árpád-sávok" azonban bizonyos eltérést mutatnak a Magyar címer valódi sávozásának színezését és számait illetően, ezért nem tekinthetők atzonosnak a történelmi magyar sávokkal.
[szerkesztés] A vágások külföldi mondai hagyománya
A sávoknak (három pólyának) létezik egy mondai hagyománya a lengyel (litván) Wukry (Jukry, Uchry) nemzetség címerével kapcsolatban, ahol vörös alapon három ezüstsáv (folyó) látható, fölöttük két arany félhold között csonka ezüst kereszt van. A monda szerint[1] a tatárok Jukry (Wukry) nevű kánjuk idejében Pannónia ellen vonultak és a kán Attilát (tatárul Edelét) bízta meg a fővezérséggel. Miután átkelt a három folyón (Volga, Don, Dnyeper), Pannóniában új birodalmat alapított és régi címerét, a koronás vércsét a három folyóra cserélte. A cseh mondakörben Attila király és Zoárd vezér, mint a cseh kiályok őse szerepel, aki pajzsa három sávját, a három folyó emlékét új hazájában is megtartotta.[2] Az állítólagos Přemyslida eredetű cseh Slavata, Svikov és Černin családok mondája, mely szintén Zoárd vezérig terjed, ugyancsak a három folyóval magyarázza a címer három sávját. Balbín a régi cseh történetíró a mai Csehország megszállását Attilának tulajdonította, melyek emléke megtalálható Oláh Mikósnál és Bonfininél is. A történet szerint ennek emléke Czech-nek, a csehek ősapjának Attiláéhoz hasonló címerpajzsa. Balbín szerint a Slavata és a Přemysl nemzetség címere azonos volt, csésze, három sáv a pajzsban és a sisakon.[3] A Zoárdra való hivatkozás a 15. századra teljesen eltűnt és könyvmondaként élt tovább libocani Hajik krónikája (1514) nyomán, melyhez Balbín adott új tartalmat a hun rokonság részletezésével és genealógiájával, amikor a Czernin nemzetség eredetét a Přemyslidákig, ezeket pedig Zoárd vezérig vitte vissza. Forrása valószínűleg a lengyel Paprocki volt és célja egy mesterséges cseh-hun eredetmonda létrehozása lehetett.
Mindezen mondák valószínűleg a reneszánsz- vagy némileg korábbi korszakbeli (hun-) magyar hagyományok és a sávok folyókkal történő magyarázatának hatására jöttek létre a lengyel és a cseh nemzetségeknek a magyarhoz hasonló sávos címerei esetében.
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Közli Zernicky - Szeliga: Die polnische Stammwappen. Hamburg 1904.
- ↑ Ernyei József: A lengyel heraldika magyar vonatkozású mondái. Ethnographia 1905. 126.
- ↑ Ezt így magyarázza: "Végül még megjegyzendő, hogy királyaink és a velük egy vérből való "Scythus"-nemzetségek címerében a három folyót jelentő sáv nem Elba, Biela és Eger folyó, mert ez téves újabb magyarázat, hanem Duna, Tisza és Szávának emléke, melyek a közös ősatya, Zoard vezér területén voltak." (Ernyei 135.)
