Heraldikai lexikon/Meliórisz Béla

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Meliórisz Béla (Kissáros, 1875. augusztus 23-Eperjes, 1901. november 12), deménfalvi. Államtudományi doktor, ügyvéd, evangélikus jogakadémiai rendkívüli tanár, Meliórisz József földbirtokos és Meliórisz Ilka fia. A gimnáziumot az eperjesi evangélikus gimnáziumban végezte. 1889 nyarán anyjával megnézi a párisi világkiállítást; útközben meglátogatta Torinóban Kossuth Lajost. 1892. őszén VIII. osztálybeli tanulóként a főgymnáziumi magyar társaság megválasztotta alelnökének, 1893. jún. 29. letette az érettségi vizsgát és szeptemberben Eperjesen joghallgató lett; az 1895-96. tanév tavaszi félévét a budapesti, az 1896-97. II. félévet a kolozsvári egyetemen töltötte és ez utóbbi helyen 1897. jún. 9. nyerte végbizonyítványát. Mint joghallgató a jogakadémiai életben tevékeny részt vett; a kolozsvári debreczeni és nagyváradi diák-kongresszusokon mint kiküldött szerepelt. Kolozsváron szerezte meg 1897. nov. 27. államtudományi doktori oklevelét. Jogtudományi első kiegészítő szigorlatát 1898. nov. 23. tette le. 1897. jún. 8-tól az eperjesi ügyvédi kamara ügyvédjelöltjei sorába lépett, december 17-én pedig az eperjesi evangélikus kollégium végrehajtó bizottsága magántanárrá választotta meg. 1899. április elején a vallás- és közoktatásügyi miniszterium 1000 forintos ösztöndíjjal kiküldte tanulmányútra; bejárta Németország, Németalföld, Belgium és Anglia főbb helyeit; hosszabb időt töltött Londonban, mint a The London School of Economics and Political Sciences rendes hallgatója; 1899. októberétől 1900. februáráig Berlinben végzett alkotmány- és jogtörténelmi tanulmányokat. Az Evang. Verein für kirchliche Zwecke felszólítására 1900. jan. 21. a testület egyik osztályában felolvasást tartott: Ueber den Protestantismus in Ungarn. A berlini Intarnationale Vereinigung für vergleichende Rechtswissenschaft und Nationalökonomie fölvette tagjai sorába. 1900. nov. 29-én a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság megválasztotta levelező tagjának. Az eperjesi jogakadémia rendkívüli tanárának is kinevezték. Külföldi útjáról Berlinből már betegen érkezett haza. Az 1901. elejét San Remoban töltötte, májusban Griesben volt, de reménytelenül tért haza.

Útirajzokat, alkotmánytani, heraldikai műveket írt. Cikkei a Sárosmegyei Közlönyben (1894. Emlékezés Kossuth Lajosra, Névmagyarosítás, Egy csalódás, rajz, 1895. Rózsi, rajz, Diák-kongressusi emlékek, Herfurth József, Mártha, rajz, 1896. Millenniumi karczolatok, Budapesti és san-remói levél, Egy aranyat egy magyar szóért, A kis-szebeni beszámoló, Hazslinszky Frigyes, 1897. Kolozsvári levél, 1898. A koronázási hitlevél, a koronázási eskü szerepe a magyar közjogban, Sajtószabadság, esküdtszék, Márczius 15., A magyar alkotmány némely jellemvonása); a Turulban (1894. Nehány adat a Sigray és Korotnoky családok multjából, 1896. Meliórisz család, 1898. Néhány adat a Daxner család történetéhez, 1899. A Both család czimeres nemes leveléről, felolvasta ápr. 27.); a Felvidéki Szemlében (1894. Felhivás Kossuth-emléktábla létesítése ügyében, 1898. A magyar és német elem első találkozása); a Felföldben (1895. Rajzok 1848-49-ből); az Egyetemi Lapokban (1896. Milleniumi gondolatok); az Eperjesi Lapokban (1899. 1848-1849-ből, Uti jegyzetek, A branyiczkói csata, 1900. Londoni apróságok, felolv.); a Huszadik Században (1900. Egy londoni szakiskola).

Művei[szerkesztés]

A Meliórisz család. Turul, 14, 1896

A holicsi vár foglya. Történeti elbeszélés. Eperjes, 1897. (Különnyomat a Sárosmegyei Közlönyből. A tiszta jövedelem az eperjesi jogászegyesület javára fog fordíttatni.).

A magyar alkotmány biztosítékai. Bpest, 1898. (Államtudományi doktori értekezés).

Gyász a királynéért. Eperjes, 1898. (Különnyomat a Felvidéki Szemléből).

A heraldika köréből. (Különny. az Eperjesi Lapokból.). Függelékül: A Sárosvármegyéből eredett, vagy itt megtelepedett családok czimerei. U. ott, 1899.

Séta a Westminster abbey templomában. U. ott, 1900. (Különny. az eperjesi Széchenyi-kör 1899-900. Évkönyvéből.).

Irodalom[szerkesztés]

Magyar Könyvészet 1898-99.

Sablon:Szinnyei

Dejiny Prešova. II. Kassa, 1965. 94. l.

Slovenský biografgický slovník. IV. 148. l.