Heraldikai lexikon/Eperjesy címer

Gyulafehérvári és mihállyfalvai Eperjesi József nemeslevelének átirata Mária Terézia Nagyszebenben 1770. nov. 12-én kelt rendeletének értelmében a következő előterjesztéssel: nemes gyulafehérvári és mihallyfalvai Eperjesi József, aki Murvai Zsófia és a kolozsvári római katolikus egyház gondnoka, László fia, aki Kis Tobias Katalin és a néhai István fia, aki György fia, aki Kis Borbála és István fia, aki Mihály fia, előadta, hogy szeretné a konvent hivatalos jegyzőkönyvébe felvetetni az említett Eperjesi Mihály, Rákóczi György fejedelem testőre nemeslevelének átiratát, amely nemeslevelet Gyulafehérvárott 1631. jún. 23-án adta ki a fejedelem, az átiratot pedig Eperjesi György készíttette a gyulafehérvári káptalan előtt apja, István számára 1652-ben a hamvazószerda utáni napon (febr. 15.). Mi, a gyulafehérvári káptalan tudatjuk, hogy nemes gyulafehérvári Eperjesi József, a kolozsvári egyház gondnoka bemutatta nekünk Mária Terézia kerestető levelét, amely így szól: nemes gyulafehérvári Eperjesi József előadta, hogy jogai védelme érdekében szüksége van az őrá vonatkozó minden okiratra, amelyet a káptalannál őriznek, ezért Mária Terézia megparancsolja, hogy azonnal keressék elő ezeket és adjanak ki róluk pontos átiratot. Kiadva Aranylábútuson birtokon 1770. okt. 25-én. A káptalan megkereste a szükséges iratokat, amelyek így szólnak:

1. a káptalan levélkeresője megtalálta a gyulafehérvári Váradi János számára kiadott kerestető levelet, amelyben Rákóczi György parancsolja a levélkeresőknek, hogy mivel gyulafehérvári Váradi Jánosnak, Anna gyámjának, aki a néhai thasnádi Farkas György és nemes Demjén Anna törvényes lánya, jogai védelmében szüksége van az említett néhai Farkas Gergely [sic!] nemeslevelének másolatára, amely egyben más katonák nemeslevele is, ezért megparancsolja, hogy keressék meg és adjanak ki róla átiratot. Kiadva Gyulafehérvárott 1651. szept. 5-én. Ennek eleget téve a káptalan megtalálta a következő nemeslevelet: Rákóczi György hű szolgálataikért megnemesíti a dévai Nagy Pál kapitány alatt szolgált Kenderesi Tamás, Török Bálint hadnagy, Nagy Péter, Panthos András, Otthomany György vicehadnagy, Kováts Péter, Eperjesi Mihály (a többi felsorolt nevét mellőzték) gyalogos testőröket mindkét nemű összes örökösükkel együtt. A következő címert adományozza nekik: vörös színű katonai pajzs, amelynek mezejében egy puskával felszerelt kék ruhás gyalogosokból álló hadsereg egy zászlót követ, amelyet vállán buzogánnyal két hadnagy előz meg lovon, a pajzs fölött zárt csatasisak, rajta drágakövekkel és gyöngyökkel díszített királyi korona, amelyből szintén egy kifeszített udvari zászló emelkedik ki, a sisak csúcsából pedig különböző színű foszladékok omlanak alá mindkét oldalt. Ezt a címert használhatják mindenükön, és kezelje őket mindenki nemesként. Ennek bizonyítékául adtuk ki nekik ezt a nemeslevelet Gyulafehérvárott 1631. jún. 23-án. Aláírta Rákóczi György, Kovatzioci István kancellár és Pathai Sámuel titkár. 1632. máj. 12-én hirdették ki Erdély és Magyarország csatolt részei három nemzetének országgyűlésén. Erről pontos másolatot adott ki a káptalan Váradi Jánosnak 1651-ben a Szentháromság utáni 14. vasárnap előtti kedden (aug.29.).

2. A másik így szól: a gyulafehérvári káptalan levélkeresői közlik, hogy a nemes fiú, György, mihállyfalvai Eperjesi István és a néhai nemes Kis Borbála fia, aki a néhai marosujvári Kis Bálint és Miske Anna lánya, aki oláhszilvási Miske Tamás lánya, azt vallotta előttünk, hogy ő kiskorúsága miatt birtokosi jogait, javait, ingóságait egyedül nem tudja védeni és az eltulajdonítottakat visszaszerezni, ezért apjában bízik, hogy ezeket megteszi, ezért teljes körű meghatalmazást ad neki javai, ügyei és anyai birtokrésze kezelésére. Kiadva 1652-ben hamvazószerda utáni napon (febr. 15.). Tehát a megtalált iratokat belefoglaltuk jelen okiratunkba és káptalanunk pecsétjével kiadjuk az átiratot. 1770. Szt. Márton püspök ünnepe előtti csütörtök (nov. 8.).

A káptalan átirata papírral befedett fehér méhviasz pecséttel volt ellátva és egyszerű papírból füzet formában fekete és aranyszínű selyemfonalakkal összefűzve. Mindezt beleírtuk a konvent hiteles jegyzőkönyvébe is és átiratot adtunk ki róla. Kiadva 1770. Szentháromság ünnepe utáni 24. vasárnap. Gyulafehérvári Eperjesi András nemeslevelének átirata.

A konventnek bemutatták a Mária Terézia által nemes gyulafehérvári Eperjesi Józsefnek kiadott rendelkezést, aki néhai László - és felesége, néhai Murvai Zsófia – fia, aki István fia, aki Pál fia, aki Mihály fia, aki András fia, amely rendelkezés 1768-ban a Trinitatis előtti 6. napon (máj. 24., új naptár szerint) kelt, ez a rendelkezés tartalmazza a gyulafehérvári Eperjesi András számára Bethlen Gábor erdélyi fejedelem által 1612. máj. 28-án Nagyszebenben kiadott nemeslevél szövegét, és azt kéri, hogy helyezzék el a konvent sekrestyéjében vagy levéltárában, másolják be a konvent jegyzőkönyvébe és adjanak ki róla másolatot részére, ha szeretné. Ördöngösfüzesen 1768. jún. 6-án. A gyulafehérvári káptalan ennek eleget tett. Mária Terézia megparancsolja, hogy a gyulafehérvári Eperjesi Józsefre és családjára vonatkozó bármilyen összes iratot, amelyek a gyulafehérvári káptalan levéltárában találhatók, adják ki másolatban, mert szükségesek a jogaik megvédéséhez .Az említett Eperjesi Andrást és mindkét nemű örököseit tekintsék nemesnek. Ennek jeléül a következő címert adományozzuk nekik korona fed, : álló csatapajzs, kék mezővel, a mezejében sárga csizmájú vörös nadrágú zöld ruhájú mellvértes és sisakos lovas látható, aranyozott karddal az oldalán, jobbjával egy tatár fejét már átszúrván felfelé lendíti díszes dárdáját; a sisak fölött zárt csatasisak, amelyet drágakövekkel és gyöngyökkel díszített királyi a sisak csúcsából pedig sisaktakarók omlanak alá két oldalt, amint mindez a nemeslevél elején lefestve látható. Ezt a címert használhatják minden célra Eperjesi András és örökösei, és örökre élhetnek a nemesi előjogokkal. Ezt az iratot megerősítettük hiteles függőpecsétünkkel. Kiadva: Nagyszeben, 1612. máj. 28.,Báthori Gábor fejedelem aláírásával és hiteles vörös viaszpecsétjével Miután a káptalannál megtalálták és lemásolták az iratokat, Mária Terézia rendelkezésének megfelelően a káptalan kiadta a másolatot. 1768. a Trinitas előtti 6. napon (máj. 24.) Miután a konventnél megtalálták és lemásolták az iratokat, Mária Terézia rendelkezésének megfelelően a konvent kiadta a másolatot. 1768. a Trinitas második vasárnapján (jún. 5.). Lukáts János, a kolozsmonostori konvent kanonokja.Gyulafehérvári és Mihályfalvai Eperjesi József nemeslevelének átiratát a személyesen bemutatta maga József, a kolozsvári római katolikus egyház javainak tiszttartója, aki László (és Murvai Zsófia) fia, aki ... (és Kis Tóbiás Katalin) fia, aki György fia, aki István (és Kis Borbála) fia, aki Mihály fia, aki Rákóczi György fejedelem testőre volt, és a nemeslevelet ettől a fejedelemtől kapta 1631. (?) június ???-án Gyulafehérváron.

Gyulafehérvári Eperjesi András nemeslevelének átirata.

A konventnek bemutatták a Mária Terézia által nemes gyulafehérvári Eperjesi Józsefnek kiadott rendelkezést, aki néhai László - és felesége, néhai Murvai Zsófia – fia, aki István fia, aki Pál fia, aki Mihály fia, aki András fia, amely rendelkezés 1768-ban a Trinitatis előtti 6. napon (máj. 24., új naptár szerint) kelt, ez a rendelkezés tartalmazza a gyulafehérvári Eperjesi András számára Bethlen Gábor erdélyi fejedelem által 1612. máj. 28-án Nagyszebenben kiadott nemeslevél szövegét, és azt kéri, hogy helyezzék el a konvent sekrestyéjében vagy levéltárában, másolják be a konvent jegyzőkönyvébe és adjanak ki róla másolatot részére, ha szeretné. Ördöngösfüzesen 1768. jún. 6-án. A gyulafehérvári káptalan ennek eleget tett. Mária Terézia megparancsolja, hogy a gyulafehérvári Eperjesi Józsefre és családjára vonatkozó bármilyen összes iratot, amelyek a gyulafehérvári káptalan levéltárában találhatók, adják ki másolatban, mert szükségesek a jogaik megvédéséhez .Az említett Eperjesi Andrást és mindkét nemű örököseit tekintsék nemesnek. Ennek jeléül a következő címert adományozzuk nekik korona fed, : álló csatapajzs, kék mezővel, a mezejében sárga csizmájú vörös nadrágú zöld ruhájú mellvértes és sisakos lovas látható, aranyozott karddal az oldalán, jobbjával egy tatár fejét már átszúrván felfelé lendíti díszes dárdáját; a sisak fölött zárt csatasisak, amelyet drágakövekkel és gyöngyökkel díszített királyi a sisak csúcsából pedig sisaktakarók omlanak alá két oldalt, amint mindez a nemeslevél elején lefestve látható. Ezt a címert használhatják minden célra Eperjesi András és örökösei, és örökre élhetnek a nemesi előjogokkal. Ezt az iratot megerősítettük hiteles függőpecsétünkkel. Kiadva: Nagyszeben, 1612. máj. 28.,Báthori Gábor fejedelem aláírásával és hiteles vörös viaszpecsétjével Miután a káptalannál megtalálták és lemásolták az iratokat, Mária Terézia rendelkezésének megfelelően a káptalan kiadta a másolatot. 1768. a Trinitas előtti 6. napon (máj. 24.) Miután a konventnél megtalálták és lemásolták az iratokat, Mária Terézia rendelkezésének megfelelően a konvent kiadta a másolatot. 1768. a Trinitas második vasárnapján (jún. 5.). Lukáts János, a kolozsmonostori konvent kanonokja.Gyulafehérvári és Mihályfalvai Eperjesi József nemeslevelének átiratát a személyesen bemutatta maga József, a kolozsvári római katolikus egyház javainak tiszttartója, aki László (és Murvai Zsófia) fia, aki ... (és Kis Tóbiás Katalin) fia, aki György fia, aki István (és Kis Borbála) fia, aki Mihály fia, aki Rákóczi György fejedelem testőre volt, és a nemeslevelet ettől a fejedelemtől kapta 1631. (?) június 6-án Gyulafehérváron. Forrás:Típus : Név : Eperjey de Mihályfalva Mihály Kiadó : Rákóczi György 1 | Gyulafehérvár | 1631.06.23 | Jelzet :F 15 - Kolozsmonostori Konvent Országos Levéltára - Protocolla, libri regii et stylionaria - Johannes Kastal - 250-258. oldal F 139 - Cista diplomatica - I jelzetű productionalisok - 8. Kolozs megye - N°. 220.

Eperjessy birtokok Szolnok–Doboka vármegyében

Árpástó

1848. évi királyi dézsmát fizető birtokosok: gr. Bethlen Ferencz, Mósa Sándor, Horváth Károlyné, Eperjessy József, Cserényi Dániel, Keczeli Imre, gr. Bánffy Dénes, Torma József.

Bálványosvár

Bálványos-Váralja birtokosai 1892-ben: róm. kath. egyház 149 h. 1253 öl. Ev. ref. egyház 143 h. 340 öl. Régi egyházi birtokok.

Boros István 525 hold 946 öl, vétel dr. Incze Miklóstól. Borosjenői Boros Józsefné 536 h. 320 öl, örökség férje Boros József után (Bánffy és Veress-féle birtok.)

Görög Márton 260 hold 655 öl, vétel többektől. Herszényi Kálmán 252 h. 492 öl, öröklés Herszényi Lászlótól. Eperjessy István 591 h. 414 öl, vétel Pap Gyula aranyos-lónai lakostól. Papp Mártonná 108 h. 284 öl, öröklés férje után. 1898-ban.

Bogáta

1772 márcz. 4-iki esketés szerint Balog Zsigmond utódainak van 5 öröksége, Balog Zsuzsa Székely Gábornénak 4, Eperjesssy és Balog résznek 3, Deési Zsigmondné Kakucsi Julinak 2, Gámán Andrásnak (Macskási-féle) 6, Erdélyi Györgyné Balog Borbárának (Fejérvári) 3, Dezső Gábornénak 2, Br. Henter Ádámnak 4, Apor Gáborné Orbán Katának 4, vargyasi Dániel Istvának 3, Sarmasági Juli Kornis Péternének 3, Hadnagy Andrásné Gyalai Klárának 3, Galambosi Józsefnek anyja Erdélyi Borbára jogán 5, fia: Samu, leánya: Druzsi Deési Lászlóné, Sombori Jánosnak 3 és egy új, Marjai Albertnek 4, Gör. kath. egyháznak 1.

Buza

1866-ban az itt összeírt 265 füstből 4 nemesi füst volt. Nemesi jogú birtokosai voltak: hetei Bakó Károly, Szilasi Nagy János, Eperjessy József és László, Hadviger Ernő és gr. Lázár Miklós.

Csernek

Havasalji Istvánnak Kávási Cseh Annától másik leánya Klára Oroszfai Mikó Miklósné, leányuk Erzsébet először Galgói Rácz Jánosné, 2-or Eperjessy Samuné, első férjétől fia Rácz Péter, neje Torma Ilona, leányuk Mária Kászoni Sándorné, ennek Teréz Eperjessy Józsefné, fia Eperjessy János 1820-ba.

1820-ban Dobokamegyéből birtokosai: Gr. Haller János, Telegdi Samu, Eperjesi János, Varsányi

Pál és Vajda Gábor. Belső-Szolnokmegyéből: gr. Wass Samuné, gr. Bethlen, más helyt gr. Csáky Rózáliának 376van 9 telke, Eperjessy Jánosnak 2, Telegdi Samunak 1 1/2 Kovács Samunak 1. Egy telkes nemes s egy pap.

1837-ben birtokosai dobokamegyei részben: br. Jósika, Eperjessy, P. Horváth, Miskolczy, Molnárné, Szirb és Telegdy nemesek.

Czegő (Szász)

1735-ben Szászczegői Balogh György és neje Tonna Éva, gyermekei Balogh Zsigmond és Krisztina

Eperjessy Zsigmondné itteni örökségükön s malmon megosztoznak.

Dés

1820-ban összeírt Dés városi nemes birtokosok: báró Henter Antalnak van 14 telke, id. Literáti Bányai Istvánnak 8 1/2, deési Hosszú Istvánnak 6, Vajda Gábor utódainak 6, Fülöp Antalnénak 5 1/2, Dobai Baxa

Jánosnak 5, gr. Haller Jánosnak 5, Alsó Istvánnénak 4, Almási Balog Istvánnak 4, Dési Balog Zsigmond és Istvánnak 4, Nádudvari Bónis Eleknek 4, Domokos Ferenczné Mósa Borbálának 4, Gyulai Ferencznek 4, Murányi Péter utódainak 4, Szarvadi Sándornak 4, Dadai Jánosnak 3, br. Diószeghi Józsefnek 3, Eperjessy Jánosnak 3.

Fellak

1735-ben Szászczegői Balog György s neje Torma Éva

gyermekei: Zsigmond és Krisztina Eperjessy Zsigmondné itteni örökségükön megosztoznak.

Oláhfodorháza

1812-ben* Eperjessy Józsefné Kászoni Teréz, Eperjessy Károlyné Szentmiklósy Teréz, Hatfaludi Sára Fodor Istvánné bírják.

Az 1790-es években róm. kath. leányegyházközség alakult meg benne. 1820-ban a deési róm. kath.

egyházközségnek volt itt filiája. Eperjessy József és neje Kászoni Teréz 1793-ban öntette feliratos harang hívta imára híveit, mely harang 1830-as években M.-Lápos róm. kath. egyházközség birtokába került, a hol ma is meg van.

Girolt

1750-ben az itteni darabontok részét bírja br. Naláczi Sára, br. Barcsay Gergelyné. Girolt egyharmadát bírja Becze László.

Ugyanekkor Dersi Imre Jánosné Becze Sára egyik birtokos. 1760–69-ben*

birtokosai: Barcsay Gergely, Bethlen János, Salánki József, Becze László, Lajos, Mihály, Mezei Pál és Dániel, Dersi István, Eperjessy Zsigmond, br. Korda György, Vida Pál, Fekete József és Pál, Zalányi Péter, gróf Wass Ádámné Toldalagi Klára, Kemény János, Bánffy Sándor, Nemes László; oláh nemesek: Tárcza Gábor és Alexa, Marosán Ursz.

Szilágytő

1779-ben* Szucsáki Borbála Balog Zsigmondné jogán - itt 9 népes 455 telek volt. Az Eperjessy Zsigmondné

részét zálogban bírta Balog Zsigmond, s ekkor az egész faluban 26 nyilas házhely volt.

Kucsulát

1820-ban* birtokosa: Katona Lajos, Mósa József, Katona Zsigmond, Váradi Ferencz, Rácz Éva és Zsuzsánna, Felszegi István, Zámbó Antal, Farkas János, Rácz Ádám, Eperjessy Antal, Hosszu Miklós, Farkas Demeter, Hatfaludi Elek, Illyés Gavrilla és Irimia és Záh Onucz.

Mánya

1848-ban* birtokosok: Bikfalvi József, Gesze Péter, Gyarmati János, Eperjessy József, Csákány Dániel, Bucsi József, Bónis Elekné.

1863-ban Bikfalvi József itt és Pesten 12 jobbágytelek után kapott kárpótlást. Bónis Róza Gyöngyössiné, Eperjessy József, Csákány Dániel, Dr. Szőcs Sámuel, Czakó Borbála, Bónis György részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.

Pánczélcseh

1866-ban az itt összeírt 189 füstből 74 nemesi füst volt. Nemesi jogú birtokosai voltak: Rápolthi József, Sándor, Samu és István, báró Wesselényi Ferencz (Hadadról), Bodor Károly, Eperjessy József (Búzáról).

Récze-Keresztúr

1820-ban birtokosai: br. Szentkereszti István, Farkas János, Eperjessy Antal, Szekeres Sándor, gr. Bánffy József, Szász József özvegye, Fosztó Pál, Henter Farkas, gr. Teleki László és Szentiványi József.

1837-ben* birtokosai gr. Bánffy, br. Szentkereszti, Eperjessy, Farkas, Henter, Papp, Hage, Szentiványi,

Szászné, Teleki, Tamásné, Majthényi, Gecző, Fosztó, Ocsvay nemeseken kívül több adózó nemes, közteherviselő család csak 7 van az egész községben.

Czege

Nemesi jogú birtokosai voltak: gr. Wass Ádám, Miklós és Sámuel, neje Eperjessy Róza; Mátyás Zsigmond és

8 Timbus családbeli

Szolgabírák

1805–16-ban Eperjessy Károly, Alparét felé. 1811–16-ban Eperjessy János. 1809–11 közt nemesi felkelésbeli adószedő is. 1828–30-ban* Kárlyfehérvári Eperjessy János, 1848 Eskdüttek: Eperjessy Károly