Fájl:SztIstvan1 lancea regis.jpg

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

SztIstvan1_lancea_regis.jpg(262 × 132 képpont, fájlméret: 9 KB, MIME-típus: image/jpeg)

Összefoglaló[szerkesztés]

Szent István dénárja, egyes vélemények szerint hátlapján a koronában látható négy pont a bolygók együttállását örökíti meg

Marshall Faintich1 a csillagászat és numizmatika kapcsolatáról írott könyvében számos példát hoz olyan érmeábrázolásra, amely stilizált templomkaput ábrázol, melyben három kör található. Ezt egyesek a szentháromság jelölésének tartják, de a könyvben több példa is bizonyítja, hogy csillagászati eredete van. Az egyik legjellemzőbb ezek közül, hogy II. Fülöp Ágost (1180–1223) francia király uralkodása alatt a templomkapuban öt köröcskét vertek. Ez egyrészt cáfolja a szentháromság hipotézist, másrészt éppen egybeesik az 1186-os bolygóegyüttállással, mellyel már III. Béla dénárján is találkoztunk.

Felmerült bennem a kérdés, vajon lehet-e Szent István Lancea Regis feliratú érméje – amely szintén templomkaput ábrázol négy köröcskével a közepén – kapcsolatban négy bolygó együttállásával. Sajnos azonban négy bolygó meglehetősen gyakran található egymás közelében, még rövid időtartamon belül is, így nehéz egyértelmű választ adni a kérdésre. Mivel a numizmatikusok többé-kevésbé egyetértenek abban, hogy az érmét Szent István koronázása körül kezdték verni, ellenőriztem a bolygóegyüttállásokat a 998–1008 közötti időtartomnyában. Már ez alatt a rövid idő alatt is három együttállást találtam. Az egyik 998 októberében, a másik 1007 augusztusban volt, de ez utóbbi öt bolygó részvételével történt. A legérdekesebb azonban vitathatatlanul, hogy 1001. február elején, tehát egy hónappal a koronázás után a Merkúr, Vénusz, Mars s a Jupiter 15 fokos együttállást „produkált” a Vízöntő és a Bak csillagképek határán. Ez az együttállás túl közel történt a Naphoz, ahhoz, hogy szabad szemmel megfigyelhessék, de el tudom képzelni, hogy asztrológusok előre jelezték. Ha így történt, és az együttállást valamiféle égi jelnek tekintették, akkor elképzelhető, hogy az első magyar pénzen is megörökítették.

Maróti Tamás: Csillagászati események az Árpád-házi uralkodók érméin. Ponticulus Hungaricus, VIII. évfolyam 6. szám · 2004. június

[1]

Licenc[szerkesztés]

Fájltörténet

Kattints egy időpontra, hogy a fájl akkori állapotát láthasd.

Dátum/időBélyegképFelbontásFeltöltőMegjegyzés
aktuális2015. május 8., 14:06Bélyegkép a 2015. május 8., 14:06-kori változatról262 × 132 (9 KB)Szegedi László (vitalap | szerkesztései)Szent István dénárja, egyes vélemények szerint hátlapjáb a koronában látható négy pont a bolygók együttállását örökíti meg Marshall Faintich1 a csillagászat és numizmatika kapcsolatáról írott könyvében számos példát hoz ol…

Az alábbi lap használja ezt a fájlt: