Heraldikai lexikon/Címerjavítás

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

A címerjavítás az eredtileg viselt címer bizonyosfajta megváltoztatása egy előkelőbbnek, "nemesebbnek" tartott szín, egy további címerábra, pajzstartók használatba vétele, a pajzs újabb mezővel történő tagolása stb. által, rendszerint uralkodói kiváltságként és jóváhagyás mellett.

Doncs mester címere (1327). A legkorábbi magyar címeradomány és egyben címerjavítás. A címerleírás alapján rekonstruált címerrajz.

A címerjavítás vonatkozhat pusztán a színek megváltoztatására vagy a címer bővítésére új címerábrákkal (melyek a címerviselő nevezetes tetteire utalnak), mezőkkel, külső címerrészekkel, mely a címerviselőt néha valamilyen külön joggal is felruházza. A címerhez hozzá lehet adni új pajzsfőt, telket, sisakokat, sisakdíszeket és meg lehet változtatni a sisak típusát, a sisakkoszorút sisakkoronára lehet cserélni, stb. A "címerjavítás" gyakran csökkenti az eredeti, egyszerűbb címer művészi értékét, azon téves ízlésítélet miatt, hogy a több címerábra több érdemre utal. Néha, az uralkodó hálájának jeleként, magával az ulkodó címerével vagy annak részeivel, illetve az uralkodóra utaló jelvényekkel bővítik a címert, mint pl. koronás monogram, korona vagy a nemzeti zászló színei stb. Címerjavításra nemcsak hadi tettek vagy udvari szolgálat elismeréseként kerülhet sor, hanem birtokgyarapodás, házasságkötés, öröklés vagy rangemelés alkalmával is.

Gyakran megesett, hogy a címerviselő utóda nagyobb hírnévre tett szert és a saját érdemeit a családi címerben is ki akarta fejezni. Idővel nagyon sok régi címert bővítettek ki vagy javítottak. Eredetileg a címert mindenki saját maga is megváltoztathatta. Később erre már csak az uralkodónak volt joga, az udvari kancellária heroldjai által. Egyes családok hagyománytiszteletből vagy a jó ízlés jeleként a megjavított címerük helyett a régi változatot használták. A 19. században néhány család nemzetségi gyűlésének határozata helyreállította az eredetileg használt címert.

Magyarországon a legrégibb címeradomány Doncs mesteré 1327-ből,^[1] melyben Károly Róbert király engedélyezi, hogy címerében az ezüst pólyákat és az ezüst nyilat aranyra javítsa. Ez érvényes a sisakdíszére és a zászlajára is, de csak akkor, ha a király oldalán vesz részt a háborúban, valamint felruházta annak jogával, hogy bármely lovagtól elvehesse a címerét, ha egy hozzá hasonló pajzsot visel.

[szerkesztés] Jegyzetek

1. ↑ Nagy Iván (IX. 345. l.) a csebi Pogány családdal kapcsolatban említi, hogy címerüket Károly Róberttől kapták 1326-ban. (>>...egy arany sólyom, kiterjesztett szárnyakkal, szárnya alatt arany lóher, csőrében zöld gally, arany lombokkal (...) "Falco aureus, habens distentas alas, sub quibus folia deaurata in modum herbae l u h e r e dictae pendent, cujus falconis in naso viridis ramusculus erectus existit, folia habens aurea." Az okmány eredetije a vasvári káptalanban.<<)

[szerkesztés] Lásd még

címeres levél, címeradomány, címertörés