Címerhatározó/Lévai címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Lévai, Lévay családok címerével foglalkozik.
kisszecsei Lévai[szerkesztés]
_varm-szatmar-192-8.jpg)
Másként Vaska. III. Ferdinánd 1631 deczember 16-án a kisszecsei Lévay, másként Vaska Andrásnak új nemes-levelet adományozott, melyet 1632-ben Zemplén vármegyében hírdettek ki. A család később Gömör, Komárom, Csongrád, és az újabb korban Szatmár vármegyében ágazott el. Jelenleg élő és szereplő családtagok e vármegyében: Lázár, volt mikolai birtokos. Ennek fiai György, vállalkozó és bérlő Szatmártt. - Mátyás, mikolai földbirtokos. - Lázár, csanádapáczai földbirtokos. - Béla, m. kir. pénzügyi számellenőr Nagykárolyban és Péter drámai színész.
Czímer: Kékben, zöld alapon ágaskodó kétfarkú arany-oroszlán, jobbjában egyenes kardot markol. Sisakdísz: a pajzsalak növekvően. Takarók: kékarany, vörösezüst.[1]
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lévai 1644[szerkesztés]
Lévai Jakab 1644. február 25., Sárospatak melletti tábor I. Rákóczi György nemesség és címer
R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lévai 1701[szerkesztés]
Lévai István, általa felesége Kis Sára, és testvérei János, valamint Pál 1701. május 5-én Bécsben I. Lipóttól kapott címereslevelet, amelyet 1701. október 11-én hirdettek ki Bihar vármegye Váradon megtartott közgyűlésén.571 [571 MUO 264. Régi jelzet: „Debreczen Szab. Kir. Város Museuma” Ltsz. 146/1944. és egy bejegyzés fekete tintával „Lévai István nemesi levele. Nagybákay Antal aj[ándékozta].”]
Az armálist572 [572 590x730/100/138x114 mm.] I. Lipót, valamint Mattyasovszky László nyitrai püspök hitelesítette kézjegyével. Fatokba nyomott teljesen ép vörös viaszpecsétje vörös-sárga-kék-fehér zsinóron függ.
Arany keretben sötétlila kárpiton ovális zöld babérkoszorú által körülölelt damaszkolt világoslila szőnyegen helyezkedik el a címer. „Álló katonai pajzs, középen két részre osztott, melynek bal oldalát vörös terület és fehér rózsák foglalja el, a jobb oldali égszínkék színű rész alját pedig hasonlóan széles zöld mező foglalja el, felette természetesen ábrázolt vörhenyes oroszlán szétterpesztett hátsó lábain állva, kétágú farka a háta felé kinyújtva, szája nyitva, vöröslő nyelve kinyújtva, kiterjesztett mellső lábait támadásra kinyújtva a pajzs jobb oldala felé fordulva látható. Végül a pajzsra rostélyos vagy nyílt katonai sisak támaszkodik királyi koronával, ebből kiterjesztett két fekete sasszárny emelkedve szépen díszíti. A sisak tetejéről vagy csúcsáról innen sárga és tengerkék, onnan fehér és vörös sisaktakarók vagy szalagok omlanak alá, amelyek a pajzs széleit szelíden körülfolyják és a pajzsot szépen és megfelelően díszítik.”573 [573 „Scutum videlicet militare erectum bifariam diametraliter divisum cuius sinistram rubrei coloris terra candidae rosae occupare, dextrum vero caelestini coloris partes caeteroquin in ipsa figura consimiles fundum illius viridi latipatenti campo inter occupante super quem integer fulvus leo naturaliter effigiatus et varicatis posterioribus pedibus caudaeque bifurcata ad tergum elevata ore hiante, lingvaque rubicunda exerta erecte stare, extensisque anterioribus pedibus ad rapiendum protensus inque dextram scuti partem conversus esse cernitur. Scuto demum incumbentem galeam militarem craticulatam sive apertam regio diademate, ex eoque expansa binae nigrae aquilinae alae eminere proferente ornatam. A summitate vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis hinc flavis et caeruleis illinc vero candidis et rubris in scuti extremitates sese placide diffundentibus illudque ipsum decenter ac venuste exornantibus”]
Debreceni nemes család, tagjai több városi pozíciót is viseltek, az oklevélben szereplő István, debreceni főjegyző volt, 1715-ben az országos összeírás debreceni végrehajtásában is közreműködött.574 [574 Herpay: Nemes családok Debrecenben. 51.] Címerüket később pecsétjükön is alkalmazták.575 [575 Lévay Sámuel városi esküdt végrendelete. HBML IV. A. 1011/z. 1550.][3]
- Irodalom:
Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 110-111. (PhD értekezés) [4]
- Külső hivatkozások:
Lásd még: