Címerhatározó/Kiss címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Kis, Kiss család címerével foglalkozik.
sztropkói Kiss
[szerkesztés]
Sztropkói Kiss János 1605. december 11., Korpona Bocskai István nemesség és címer általa: testvérei György, Mihály, sógora Sztropkói Tokay Pál R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
maklári Kis
[szerkesztés].png)
Címerszerzők: Halasi Fekete (Fekete de Halas) Péter, századosai: Halasi Beödy (Beody de Halas) Mátyás, Abádi Médi (Medi de Abad) István, Maklári Kis (Kis de Maklar) Pál, Sarudi Rácz (Rácz de Sarad) Farkas, Turi Pap (Pap de Turii) István, Csiffi Haty János, Rábéi Makkos (Makkos de Rabe) Ferenc és hajdúi.
Bocskai István, Kassa, 1606. szeptember 2. Kihirdetése: 1607. február 5. ..., Szabolcs vármegye közgyűlése. Jelzet: MUO 80.
- Irodalom:
Boldisár Kálmán: A szoboszlai lovas hajduk czimeres nemeslevele 1606-ból. Turul. 1906. 3. 116–122.
Külső hivatkozások:
sárándi Kis
[szerkesztés]
Sárándi Kis Márton 1606. szeptember 26., Kassa Bocskai István nemesség és címer
R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
bajoni Kiss
[szerkesztés]
Bajoni Kiss Demeter 1608. június 7., Gyulafehérvár Báthori Gábor nemesség és címer általa: testvére István
F 21 Armales K nr. 47
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Balogh alias Kis
[szerkesztés]Kempelen:
Balogh (alias Kis).
Nemességét 1608-ból l. Kolosmon, conv. Arm. No. 31.
- Irodalom:
Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 1. kötet[5]
- Külső hivatkozások:
Kis 1610
[szerkesztés]
Kis Imre 1610. március 28., Bécs II. Mátyás nemesség és címer általa: fiai Mihály, Ferenc, Péter, János és másik János
P 687 Váradi Török cs. lt. évr. 1610
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Menyhárt Kis
[szerkesztés]
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Kis 1626
[szerkesztés]
Kis György 1626. július 1., Bécs II. Ferdinánd nemesség és címer általa: testvére Mátyás, annak fia András
P 536 Péchy cs. lt évr. 1626
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
csekefalvi Kis
[szerkesztés]
Csekefalvi Kis Mihály 1634. június 20., Gyulafehérvár I. Rákóczi György nemesség és címer
F 21 Armales K nr. 36
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
nemeskéri Kiss
[szerkesztés]
A Kiss-nevű nemes családok közül az egyik legjelentősebb. Nemességüket 1637. december 29-én kapták. Előnevüket a Sopron megyében fekvő Nemeskér helységről nyerték. Sándor 1770-ben már királyi tanácsosi tisztet töltött be. A XVIII. század végén Kötcsén voltak tulajdonosok, majd a családnak több ága lett birtokos a megyénkben [Somogyban], többek között Kaposmérőn. Kiss Pál a XIX. század első felében királyi kamarás és tanácsos, a fiumei szabad kikötő és az egész magyar tengermellék kormányzója volt. A család címerét Molnár István levéltári adatokra támaszkodva készíttette Nemeskéri Kiss Emil tabi főszolgabíró megrendelésére, akiről azt tartották, hogy nincs az a nemes ügy Somogyban, mely benne a legkitartóbb támogatóra ne találna.
Kék kerektalpú pajzsban zöld pázsiton derekán és homlokán zöld lombkoszorús, jobbjával földre támasztott rúdon sárga-vörös zászlót tartó, bal kezét csípőre tevő, terpeszben álló vadember. A rostélyos sisakon lévő koronából a pajzsbeli ember nő ki. A takaró jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst.[9]
- Irodalom:
Gőzsy Zoltán - Gőzsy Gáborné: A somogyi levéltár üvegablakai. Nemesi címerek a Somogy Megyei Levéltár üvegablakain. Kaposvár, 2000. 104-105.[10]
- Külső hivatkozások:
Kis 1638
[szerkesztés]
Kis Mihály 1638. június 28., Bécs III. Ferdinánd nemesség és címer általa: felesége Balog Katalin, gyermekei János, István
R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Szabó másképpen Kiss
[szerkesztés]
Szabó másképpen Kiss Miklós 1642. december --, Bécs III. Ferdinánd nemesség és címer
R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
bágyoni Kiss
[szerkesztés]
Bágyoni Kiss Mihály 1649. február 17., Gyulafehérvár II. Rákóczi György nemesség és címer
R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
markodi Kis
[szerkesztés]
Markodi Kis János 1650. április 7., Gyulafehérvár II. Rákóczi György címer
R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Kürthy-Kiss
[szerkesztés]
Siebmacher:
Kürthy- II. (Kiss).
Wappen: Geharnischter gebogener Arm in d. Faust ein Schwert mit Parirstange haltend, dessen Spitze durch den Hals eines vom Rumpfe getrennten Schädels gestossen erscheint.
(Siegel d. d. 1661 mit Umschrift des Michael Kürthy-Kiss, Oberlieutnant der Veste Deés).
- Irodalom:
Siebmacher: Wappenbuch. Der Adel von Ungarn [Magyarország][15]
- Külső hivatkozások:
Kiss 1665
[szerkesztés]
Halábori Balázs 1665. szeptember 12., Bécs I. Lipót nemesség és címer általa: testvérei Miklós, István, atyafiai Selebey István, Kiss István
P 773 Lad. RRR 83/26
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
- Külső hivatkozások:
Diószegi másképp Kis Bájó
[szerkesztés]
Siebm. Wb. IV. B. 15. Abt. T. 54. Bájó Bálintot 1665-ben nemesiti meg II. Rákóczy György fejedelem.
- Irodalom: SZOLNOK-DOBOKAVÁRMEGYE MONOGRAPHIÁJA [17]
- Külső hivatkozások:
Kis alias Balogh
[szerkesztés]
Kempelen:
Kis (alias Balogh)
Czímeres levele kelt 1681. szept. 20. (Győrm. lt.)
Borovszky - Győr:
Szabady, másként Lönchey de eadem András, nagyatyja György és atyja János, nagybátyja István, testvérei: György, István, Mihály, Orsolya, atyai nagybátyja Mátyás és ennek fia János, Bughassy András és János és nővérük Judith, anyai nagybátyja Kis alias Balogh András és István és sógora Kálozy Mihály I. Lipót 1681. IX. 20. Sopron kih. Győr.
Czímer: Csőrében zöld ágat tartó, repülésre kész fehér galambbal díszített veres, balharánt gerendával vágott kék pajzsban alul zöld alapon ballábával levágott török főn álló jobb lábával aranymarkolatú kardot tartó természetes színű sas. A vágási vonal felett három (1:2) hatágú arany-csillag között arany-nap. Sisakdísz: jobb lábában vörös-fehér villásvégű lobogót tartó pajzsbeli sas. Takarók: kék-arany, veres-ezüst.
Mostani: Kékben, zöld alapon álló vörösruhás és kucsmás, sárgaöves és csizmás férfi, baljában nyitott fekete könyvet tart maga elé, melybe a jobbjában tartott tollal írni látszik. Sisakdísz hiányzik. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
- Irodalom:
Győr vármegye nemes családai. Irta Reiszig Ede dr. In: Borovszky: Magyarország vármegyéi és városai. 420-[18]
Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 6. kötet[19]
- Külső hivatkozások:
Kiss 1687
[szerkesztés]
Kiss Márton 1687. november 23., Pozsony I. Lipót nemesség és címer általa: felesége Tátos Zsuzsanna, gyermekei János, Ilona, Erzsébet
P 714 Kiss cs. Lad. RRR No. 9
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
nemeskereki Kis
[szerkesztés]
Karácsonyi közli a (Nemeskereki) Kis család címerképét könyvében. A XVIII. század közepére elnéptelenedő, nevéből is láthatóan több nemesi családdal bíró Kereki település Békés és Berény között, a Kettős-Körös partján terült el. A helység neve mára már csak Mezőberényhez tartozó határnevekben fordul elő. (S. Turcsányi Ildikó)
- Irodalom:
Dr. Karácsonyi János: Békésvármegye története I—III. Gyula 1896.
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Kiss 1723
[szerkesztés]
Kiss György 1723. március 13., Bécs III. Károly nemesség és címer általa: felesége Mária, gyermekei György, János, Sára, Borbála.
R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
ittebei és eleméri Kiss
[szerkesztés].jpg)
K. másként Ákoncz Izsák fiai: Gergely, Lukács és Jakab 1760 október 7-én nyertek címeres nemeslevelet Mária Teréziakirálynőtől, melyet 1761-ben Csanád vármegyében hirdettek ki. Örmény eredetű család, mely Erzsébetvárosból szakadt a mai Torontál vármegyébe. II. Izsák a béliai uradalom bérlője, a délmagyarországi kincstári jószágok elárverezése alkalmával, 1782-ben Elemért és Ittebét vette meg a kincstártól és arra adományt nyert. Izsák fia Ágost, kinek Bogdanovics Annától született fiai: Gergely (†1815.) és Ernő (szül. 1799 június 13, vértanúhalált szenvedett Aradon 1849 október 6-án) az 1848-iki mozgalmak kitörésekor a Hannover-huszárezred parancsnoka volt s ebbeli minőségben kezdett akikindai szerb lázadás kitörésekor a magyar hadak élén szerepelni; több fényes diadalt aratott a szerbek fölött s egyik legdicsőbb fegyverténye Perlasz bevétele volt. Később 1849-ben altábornaggyá nevezték ki s egy ideig a hadügyminisztérium teendőit is ellátta; 1849 március 8-án a II. osztályú vitézségi érdemrendet kapta. Miklós 1844-től Katalinfalván volt birtokos. II. Izsák testvére Miklós, ennek fia Antal (1844.) Katalinfalván volt birtokos, 1810-20-ig Torontál vármegye alispánja volt. A család tagjai közül: Antal, Gergely és Ernő 1807 július 10-én az ittebei, Gergely és Ernő pedig 1807 július 10-én az Eleméri előnevet nyerték. Antal 1814 augusztus 19-én Ambrositz Károlyt, nemességének az előnév nélküli átruházásával fiává fogadta. Címer: hasított pajzs. Elől ezüstben a vágási vonalból kinövő fekete sas. Hátul: fehér pólyával vágott kék mezőben felül három hatágú aranycsillag, alól aranyoroszlán. Sisakdísz kivont kardot tartó veres mezű könyöklő kar. Takarók: kékarany-veresezüst.
- Irodalom:
Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. TORONTÁL VÁRMEGYETORONTÁL VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI. Irta Reiszig Ede.[23]
Külső hivatkozások:
mándi Kiss
[szerkesztés]
Mándi Kiss Károly Lajos, Béla, Mária 1915. szeptember 18., Bécs Ferenc József címer és előnév
R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: