Címerhatározó/Hunyadi címer
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Hunyadi, Hunyady családok címerével foglalkozik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Hunyadi 1453
Hunyadi János 1453. február 1., Pozsony V. László besztercei örökös grófi rang, és címerbővítés
DL 24.762
Megjegyzés: A bővített címer ún. besztercei oroszlánja hasonlít Albánia Velencében használt címerére.
Címerbővítés:
László, Isten kegyelméből Magyarország, Csehország, Dalmácia, Horvátország, stb. királya [...], Ausztria és Stájerország hercege, Morvaország őrgrófja, stb. [...] kegyesen és őszintén kedvelt hívünket, tekintetes és nagyságos Hunyadi Jánost, korábban országunk kormányzóját, az erdélyi országrészbeli Beszterce városunk és kerületünk fölé az örökös grófi méltóságba és tisztségbe felemeltük és kiemeltük, ahogy ezt erről kiadott oklevelünkben részletesebben, világosabban, valamint szabályosabban kifejtettük. Hátravan, hogy az általa érzett megérdemelt szeretetet több és nagyobb bizonysággal kössük össze, miután a tisztességét növeltük, magasabb és illő jelvényekkel és ékességgel szaporítsuk. Idáig ugyanis szent királyi elődeink kegyelméből a fentmondott János gróf, az elődei és családja részére, jótékony ajándékként adományozott címer, azaz nemesi jelkép gyanánt egy égszínkék mezőben a szárnyát kissé felemelő, egy aranygyűrűt a szájában hordozó, természetes színnel megfestett hollóval bírt és nyilvánosan ezt használta. Mi pedig ettől fogva új tisztességének és nagyszerű méltóságának jelvényeként főpapjaink és báróink tanácsára adunk és a fenntemlített korábbi címeréhez hozzáadunk egy fehér mezőben felemelkedő, szétterpesztett lábú, nyitott szájú, a tombolóhoz és a támadóhoz hasonló, és az egyik mellső lábán, mint kézzel arany koronát tartó, vagy mintegy odaadó, vörös színű egész oroszlánt; úgy hogy mind a két, megkettőzött címer kereszt alakban színei szerint szétválasztva, egy és ugyanazon pajzsra legyen odatéve és elhelyezve. Ezen pajzs fölé legyen téve egy, a szokott díszeket innen és onnan leeresztő aranyozott koronás sisak, sisakdíszként pedig foglaltasson be két, hasonlóképpen aranyozott, fölényúló szárny alakja. [...], A vörös oroszlán alakja a fehér mezőben azt jelenti, hogy az előbb mondott János gróf a mostani távollétünk idejében, tudniillik ezen országunk viszályainak lecsillapítása után János gróf az általános kormányzói hivatalt saját becsületére és terheire nevünkben elvállalta és magára vette, mindaz, amit országunk védelmére és jogaink oltalmazására alkalmas volt, azt végrehajtotta, megtette és elvégezte, őszinte hűségben és aggodalomban, amely őszinteséget a fehér szín jelzi, amelyekben mivel több ízben több bátor háborút indított a saját és övéinek vérét hullajtva nagy lélekjelenléttel és — ahogy mondani szokás — oroszlán merészségével, nem méltatlanul hasonlították őt a harcoló és vérvörös oroszlánhoz, az pedig, hogy az a mellső lábai közül az egyikben arany koronát tart és odaad, nyíltan azt jelenti, hogy a fentmondott János gróf koronánk jogait és azok birtoklását saját fáradtságával és verejtékével a támadók kezéből kiragadva és hűségesen, miután képességét felajánlotta, fenségünknek átadta és kiváló közreműködésével visszaállította, minket azok kormányzásába szerencsésen bevezetett. [...] Kelt Pozsonyban, a Szent Szűz előtti pénteken, az Úr 1453 esztendejében [...]
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
[szerkesztés] Hunyadi János
 Hunyadi János pecsétje |
 Hunyadi János Túróczi János krónikája, a brünni kiadás fametszete, 1488 |
 Hunyadi János arany forintja |
 |
 Hunyadi János, ezüst-kék-vörös-arany hasított pavse (Augsburg, 1488). Valójában nem valódi címer, hanem talán Mihály akrangyal jelvénye, akit általában sárga, kék és vörös színnel ábrázolnak. (Ez a színkombináció megtalálható a Kanizsay család címereslevelén és Késmárk város 1463-as címereslevelén, a pajzs fölötti angyalok szárnyán is, valamint ugyancsak az angyalok szárnyán Jan Laski 1505-ös művében; továbbá a Thuróczy krónika 1488-as augsburgi kiadásának Szent Lászlót ábrázoló képén, a király sisaktekrcsén, és ugyanabban a műben Attila király trónusának rojtjain.) (Amikor Lipót király 1690-ben Szeged város kérésére Szt. György mártír és Szt. Mihály arkangyal ünnepeit követő 8 egymás után való napokon tartott országos vásárokat újra engedélyezte, az oklevél pecsétje vörös-sárga és kék-fehér selyemzsinóron függött.Reizner János: Szeged története. IV. kötet CXLIX. Túróczi János krónikájának 1488-as brünni kiadásában a kormányzó páncélján idősebb Szt. Jakab apostol attribútuuma, a kagyló szerepel. A pajzs színezése esetleg rá is utalhat.) Forrás: Thuróczy János: A magyarok krónikája. Fordította: Horváth János. |
 Hunyadi János gyulafehérvári síremlékének fedőlapja, 15. század utolsó harmada |
 Hunyadi János szarkofágjának oldallapja, 15. század utolsó harmada |
[szerkesztés] Hunyadi Mátyás
A Hunyadi és Sforza házak czímerei. Jobbról Mátyás király czímere: nyilt korona alatt négyelt pajzs 1. és 4. mezejében a magyar pólyák, a 2. és 3. mezőben a cseh oroszlán, a szívpajzsban a gyűrűt tartó holló; balfelől hasonló koronás, négyelt pajzs 1. és 4. mezejében a Visconti-ház sasa, a 2. és 3. mezőben a Sforzák gyermeket nyelő kigyója. Miniature a volterrai Guarnacci-könyvtár Corvin-codexében, mely Marlianinak Corvin János és Sforza Blanka Mária esküvője alkalmából mondott beszédét tartalmazza. A Magyar Nemz. Múzeum könyvtárában meglévő fényképről másolta Cserna Károly.
Mátyás király pajzsa.
A közepén látható rajz a sárkánynyal viaskodó Szent-Györgyöt ábrázolja. Fent a jobboldali medaillonban a hármashalomból kiemelkedő kettős kereszt, a baloldaliban a Hunyadiak czimerpajzsa. Alant IHS monogramm. A bécsi városi múzeum eredeti példányáról rajzolta Dörre Tivadar
A görlitzi városháza kapuja Mátyás czimerével.
Az oroszlán hátára támasztott, egy női és egy fegyveres férfi által tartott négyelt pajzs 1. mezejét a magyar pólyák, a 2. mezőt a cseh oroszlán, a 3-ikat a lausitzi ökör, a 4-iket a morva ostáblás sas foglalják el. A pajzs felett két angyal zárt királyi koronát emel. A dombormű alsó párkányát négy czímerpajzs disziti; az elsőben a kettős kereszt, a 2-ikban a bosnyák korona, a 3-ikban az osztrák pólya, a 4-ikben a dalmát leopárdfejek láthatók. Rajzolta Dörre Tivadar.
_tr%C3%B3nk%C3%A1rpitj%C3%A1b%C3%B3l_k%C3%A9sz%C3%BClt_pal%C3%A1st.jpg)
Mátyás trónkárpitjából készült palást
 Mátyás király halotti pajzsa |
 Mátyás király számszeríja, 1489 |
 Mátyás király számszeríjának címere |
 Corvinus-tál |
 Corvinus-tál |
 Mátyás emlékérme |
[szerkesztés] Corvin János
 Corvin János adománylevele Nagylcsei Orbán részére |
 Corvin János gyűrűspecsétje |
 Corvin János gyűrűspecsétje |
 Corvin János pecsétje |
 Corvin János aláírása és pecsétje |
 Corvin János gyűrűpecsétje |
 Corvin János pecsétje |
 Corvin János síremléke a lepoglavai templomban |
 A lepoglavai kolostor |
 Frangepán Beatrix pecsétje |
[szerkesztés] Hunyadi 1599
Hunyadi István 1599. feb. 18., Gyulafehérvár Báthori Zsigmond nemesség és címer
R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
[szerkesztés] kiskereszteni Hunyady
A Hunyadyak grófi címere
Címerében ott találjuk ugyan a csőrében arany gyűrűt tartó hollót, de mégsem a törökverő Hunyadiak leszármazottai.
A család a XVI. században tűnik fel először Bars és a vele szomszédos vármegyékben. Hunyady (I.) Andrásnak 1607-ben adományozott címeres nemesi levelet Rudolf császár, nem sokkal később a Bars megyei kiskresztyeni nemesi kúriára, és 1694-ben Nyitraszegre is nemesi adománylevelet nyertek. Ettől kezdve mindkét előnevet, de leginkább csak a Kiskresztyenit használják.
András (I.) házasságából nyolc gyermek született: László (I.), Ilona, Anna, Zsuzsa, Judit, Kata, Erzsébet és Ferenc (I.). A család fiúágon László és Ferenc vonalán élt tovább. A két fiú 1653-ban megosztozott a kiskresztyeni nemesi udvartelken, majd nem sokkal később Ferenc Somogy vármegyébe költözött, és ott telepedett le. László a nemesi ágat vitte tovább.
A család felemelkedése, a grófi ág, Ferenccel kezdődött. Ferenc (I.) és Varsányi Erzsébet házasságából két fiú született: László (II.), aki kancelláriai személyi titkár lett, valamint András (II.), akit Bars vármegyében alispánná választottak (1693–1694), majd 1709-ben az alnádorságig vitte. Hancsok Judittal kötött házasságából öt gyermek született: Judit, István, József, György és Antal. A négy fiú közül István csaknem nyolc évig volt Nyitra megye alispánja, többször országgyűlési követ, a királytól aranysarkantyús vitézi címet kapott, 1743-ban bekövetkezett halála után Ürményben temették el. A Bars, Nyitra és Heves megyeiek mellett Kéthelyen is volt birtoka. Gyermeke sem neki, sem pedig Józsefnek nem született, György fivére Trencsénben jezsuita páterként működött. A negyedik fiú, Antal 1730-ban Bars megye alispánja lett.
A család 1745. december 22-én nyerte el, s ettől kezdve használja a kéthelyi nemesi előnevet. Antalt 1747. április 6-án temették el az ürményi nemzetségi sírboltban, epitáfiuma (síremléke) a kéthelyi templomból később a sáripusztai kastélyba került. A család 1753. március 24-én bárói rangra emelkedett. Hunyady (Nepomuki) Jánosnak 1792. június 6-án a király magyar grófi címet adományozott, majd 1797. március 8-án a birodalmi grófságot is megkapták.
A család címere a bárói cím adományozásával jelentősen bővült, de a grófi címer a báróit nem változtatta: arany mezőben levágott természetes fatörzsön ülő, csőrében ékköves gyűrűt tartó, jobbra fordult természetes hollóval díszített szívpajzzsal megrakott, négyelt pajzs, jobb felső és bal alsó ezüst mezejében zöld pázsiton lábaival nádszálat tartó, befelé forduló, ágaskodó medve; jobb alsó és bal felső kék mezejében markával három keresztbe tett nyílvesszőt tartó, jobbra fordult páncélos kar. A pajzs fölött grófi korona látható, melynek ágain két egymással félszembe néző koronás sisak áll, ezek díszei jobbról: aranyrúdról csüngő kétcsúcsos két vörös zászló közt két nyitott, fekete- és aranyszínű sasszárny; balról kékkel és arannyal váltakozva vágott két szarv között a pajzsbeli kar. A sisaktakaró: jobbról fekete-arany, balról kék-ezüst. Pajzstartók: két hátranéző, ágaskodó sárga agár, aranykarikás nyakörvvel.[3]
- Irodalom:
G. JÁGER MÁRTA: Mesztegnyő. Száz magyar falu könyvesháza. Megjelent a magyar állam millenniumára. Budapest é. n. Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség - 2007 [4]
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
[szerkesztés] ádámosi Hunyadi
Ádámosi Hunyadi Ferenc 1742. augusztus 4., Bécs Mária Terézia erdélyi általa: fia Sámuel
R 64
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még:
 |
Ezen kép(ek) és/vagy dokumentum(ok) nem GFDL licencű(ek), kereskedelmi célokra nem használható(k) fel.
A jelen sablonnal ellátott képek, dokumentumok magántulajdonban vannak. Kereskedelmi felhasználásukat jogszabályok tiltják. Bármely módú felhasználásukra, a jogtulajdonos írásbeli engedélye szükséges! The image(s) and/or document(s) on this site are not licensed under the GFDL. These are under a non-commercial-use only license. Images under this license are in private property. The commercial use of these documents is prohibited by law. Every use needs a prior written permission of the copyright owners! |
