Címerhatározó/Haraszti címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Haraszti, Haraszthy stb. család címerével foglalkozik.


Tétényi Péter és András 1405. április 15-én Zsigmond királytól kapott címerlevelet, unokatestvéreivel: Haraszti Péterrel, Jánossal és Lászlóval.

A család neve később Kapy

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Régi család, mely a rokon Thétényi családdal együtt Zsigmond királytól 1405-ben kapja címeres levelét. Törzsük - mint a címeres levélben megneveztetik - Haraszthi János, ennek fia Jakab, ennek fiai: Péter, János és László, kik hárman Théténi Péter Buda vár al-várnagyával együtt nyerték a címert. Közös címerük egy dőlt pajzs, melynek arany udvarában két rézsútos fekete csikolat (duobus baradis nigris) rézsútosan látszik, az előtérben daru áll egy lábon. A pajzs fölött sisak áll, melyről fekete foszladék hullámzik le, a sisak fölött a foszladék arany-fekete, a sisakból daru-nyak annak fél testével emelkedik ki. Haraszti Rázmán 1416-ban Beregh vármegyében birta Gelénes, Papi, Barabasi, Csonka, Kyrvo, Harka és Jand helységet, melyek utóbb a Perényi, Sárkány, Dobó, Zekel, Czobor és Thurzó családra háromlottak. 1486-ban Haraszthi Ferencz Szörényi bán és Arad megyei főispán volt. Az 1489-ki országgyűlés megróvá őt Koszorú vára elvesztéséért. Mily roppant birtokai voltak Ferencznek, főleg a Bánságban, kitűnik abból, hogy ő 1518-ban a Vásárhelyi máskép Patkóczi kastéllyal, Bakófalva, Rakovazina, Balza, Borzos, Valfinecz, Rakócz, Babatin, Zarincz, Burgundia, Klenocz, Bozzia, Sulincz, Fagymagh, Dragovincz, Milolot, Aaghvásárhely, Opprisincz, Boilincz, Dragotincz, Batófalva, Bandia, Nyerges, Ochovitza, Ményes, Kuthnya, Illavincz, Gyertyános, Rekethés, Radovela Temes vármegyében, Zacha kastéllyal Hosszúpatak, F.-Bényes, A.-Bényes, Megyerts, Serked, a lugosi kerületben; - Koldofalva, Kuboast, Lugas máskép Bánkfalva, Balintz a lugosi kerületben; - Challya kastélylyal Külső- és Belső-Challya, Jáz, Pély, Pongrácz, Panád, Keresztúr, Kovácsi, Keű, Gyarak Orod vármegyében; - Palilesevel, Almaszegh, Sárfeű, Thosia, Gergelypertoja, Orod vármegyében; - Káposztás-Megyer, Berki, Szászhalom, Eűrkény Pest megyében; Ágas-egyháza Fejér vármegyében; - Kathlo, Solymos, Rakasach, Melchefalva, Sebes, Sz.-Lélek Temes vármegyében; - Saginova, Kaprivnó, Sumethacz, Cenlibrig, Verhogy, Kajniczi, Melkaváz és Benedikluk Pozsega vármegyében, jószágait hű szolgálataiért és 25,000 forintért bevallja lévai Cseh János fiának Zsigmondnak és nejének Haraszthy Katalinnak, és Bakos Mihálynak és ennek neje Haraszthy Annának, az ő leányainak, kiket Dóczy Zsófiától Dóczy László leányától nemzett. Ugyancsak említett Haraszthi Ferencz még előbb t. i. 1508-ban már némely javait bevallá nevezett két leányainak, és azok férjeiknek. Vele egy időben élt s testvére volt Haraszthi János, kinek leánya Anna Siraky Boldizsárhoz ment nőül, és kinek leánya Siraky Ilona Keszy Mátyásnak lőn felesége. Haraszthi család jelenleg is él Ung és Zemplén vármegyében, ez utóbbi e század elején Egresen közbirtokos. Ung megyében Haraszthy József rendszerinti esküdt. Ung megyében birtokos a család Mokcsán, honnan előnevét írja. Bihar megyében birtokos Mező-Telegden. A család egyik tagja mokcsai Haraszthy Ágoston, miután Éjszak-Amerikát beutazta volna, és hazajővén, „Utazás Éjszak-Amerikában“ című munkáját kiadá, - a Bánságban birtokát eladván, még 1848. előtt családostól Amerikában költözve, ott telepedett meg.

Külső hivatkozások:

[1]

Lásd még[szerkesztés]