Címerhatározó/Gagyi címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Gagyi, Gyégyi, Gagyhy családok címerével foglalkozik.
felsőgagyi Gagyi[szerkesztés]
Az Aba nemzetségből származó kihalt család.
Ősrégi család az Aba-nemzetségből. Czimerének leirása Gagyi László sírkövén a mű 302. lapján; azonban ott tévedésből tizenegy pólyás áll tizenegy osztatu helyett.[1]
A Báthory (gagyi) ősrégi magyar család, mely a rendkivül elágazott Aba nemzetségből vette eredetét s 1689. halt ki. Őse gagyi Gerewen Miklós, kinek fiai Lőrinc, István, Miklós és Mihály 1327. a szintén Aba nembeli nádasdi Laczk fia Domokossal ősi birtokaik fölött folyt perüket olyan egyezséggel végzik, hogy Domokos kapta Enickét, Gerewen fiai pedig Abauj vármegyében a két Szemerét. Miklós fiának, Jánosnak két fia volt: István, a ma is meglevő Vendéghy család őse és Péter, kinek Miklós nevü fiától származott a XVI. század közepe táján kihalt Gagyi-család, a másik fia, János, pedig a gagyi Báthory-családot alapította. A család későbbi ivadékai közül emlékezetesebb B. Miklós, ki mint János király hive 1527. Tokajnál esett el. Miklós kisunokája Zsigmond, nógrádvármegyei birtokos volt. Fia, László, Füleken lakott, hol kuriája volt. László fiában, Gáborban elenyészett a család Werther M.; A magyar nemzetségek; I. 38.; Nagy I. Magyarország családai-. 232., aki azonban Gerewen Miklóst összetéveszti Szalánczi Peteuch Miklós nevü fiával.
Aba Sámuel Címerén (ami ugyan nem hivatalos volt) mindenhol felvolt tüntetve az Árpádsávos zászló. A képes Krónika is így mutatja Abát a Ménfői csatánál ahol elesett 1044-ben! Abának számos gyermeke született, köztük a legfontosabb Pétert nevezhetjük meg akitől nagy valószínűség szerint származott Gereven, a gagyik első őse! Nevét pusztán egy település után kapta. Mivel akkor jegyzett család nevek nem igen voltak. Tehát, Aba királyi birtokai a Mátra településeitől egyészen a Szlovák területekig szinte mind az Aba nemzetség birtokai. Aba Sámuel alapította Abasárt ahol az a Bencés Apátság állt, ahol földi maradványait eltemették. De akkor vissza a Gagyikhoz. 5 települést ismerünk ami a mai napig is léteznek. Legfontosabb talán Gagyapáti, és Felső-Gagy. Majd, Alsó-Gagy,. Gagyvendégi és Gagybátor. Az Aba nemzetségből származtak még a Báthory családok, Vendéghy családok is, mint ahogy azt a települések nevei is adják. Mert együtt igazgatták azokat!
Gagy-ból származő Gereven, azaz Gagyi Gerevennek a családfáját a leghitelesebben Dr. Karácsonyi János "A Magyar Nemzetségek a XIV század közepéig" című jó nagy vaskos könyvében olvashatunk, illetve Csoma József "Abaúj-Torna Vármegye Nemes Családaji könyvében. Ebben a könyvben a címerekről is olvashatunk. Ez miért fontos? Pusztán azért mert Felső-Gagy településen található magyarország egyik legősibb Árpádházi al-címere, Gagyi László sírkövén. Fiatalon halt meg, és a Török végeztette ki, mert heves ellenállást tanúsított. Apja Gagyi Péter volt. A Magyar családi Levéltárból több mint 80 iratot lehet találni a Gagyikról, leszármazottaikról, cselekedeteikről.
Sok történész azt állítja, hogy a Gagyik az 1600-as évek végén kihaltak, de Ők csak azt ágat veszik figyelembe akik Felső-Gagy és térségében laktak. De ebből a Gagyi családból sok ág szétszórodott Fejér Megyébe, a mai Szlovák (régen Torna Vármegye) és Erdély több megyéibe is.
Külső hivatkozások:
Lásd még: