Címerhatározó/Gönc címere

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként Gönc címerével foglalkozik.


A gönci nemesek statútumtervezetük jóváhagyását kérik a vármegyétől 1742-ben
A gönci nemesek statútumtervezete 1742-ből
A Gönci református énekkar jelképe

Gönc nagyközség

(Borsod-Abaúj-Zemplén megye)

Mint mezővárosnak, Göncnek már a középkorban is volt pecsétje, zászlaja és címere. A megye levéltárában a településünknek egy szép bélyegző lenyomata fenn is maradt a középkorból.

A mai címertervezésnél a napjainkban az országos gyakorlathoz nyúltunk úgy, hogy a meglévő régi hagyományokból indultunk ki, és ahhoz ragaszkodva alakítottuk ki a település jelenlegi új jelképét.

A címer: hegyes talpú pajzs, vörös mezejében arany (sárga) színű S alakban meghajló leveles szőlő venyigéről két lecsüngő szőlőfürt.

A pajzson leveles nyílt, aranykorona. A korona utal arra, hogy Gönc az Árpád korban a Hernád vidéki királynői birtokhoz tartozott, annak központja volt, tehát a korona királynői korona. A címernél az aranynak megfelel a sárga szín. A szőlő arra utal, hogy valaha itt volt a híres tokaji bortermelő tájkörzet határa és a lakosság nagy része foglalkozott szőlőtermesztéssel.

Gönc Nagyközség címerét a Képviselőtestület 1992-ben terveztette és fogadta el.

A térség legjobban fejlődő települése Gönc. Története a honfoglalásig nyúlik vissza. A környéket ugyan magyar urak birtokolták, de maga Gönc királyi felségterület volt. Az 1200-as években az udvar - mint sok más községben is - német kézműveseket telepített be, ennek hatására Gönc fokozatosan elnémetesedett.

A Huszita-mozgalom kibontakozása nyomán Giskra huszitáinak kezére került. Ebből az időből maradt fenn a község centrumában a főút mentén található Huszita-ház, ma tájház.

Gönc 1570-től 1647-ig Abaúj megye székhelye volt és ennek következtében egyre gazdagodó mezővárossá fejlődött. Az itteni kádármesterek készítették a híres "gönci hordót" melynek űrtartalma 136 liter. A reformáció idején Gönc művelődési központtá vált. Itt volt lelkész Károli Gáspár, aki elsőként 1590-ben fordította le magyar nyelvre a Bibliát. Emlékét a református templom előtti impozáns szobor őrzi.[1]

  • Irodalom:

MARJANUCZ LÁSZLÓ: Gönc. Száz magyar falu könyvesháza. Budapest é. n. Megjelent a magyar állam millenniumára. Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség - 2007 [2]

A címer ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[3]

[4]

Lásd még: