Címerhatározó/EGY/E/C
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A következő lépés eldöntendő kérdése (a címerhatározás IV. lépése), hogy milyen címerkép van az egyféle borítású alapon? Ez a határozói sorrend szerint lehet ember (jele emb), tárgy (tár), állat (áll), természeti tárgy, jelenség (term), növény (növ) és egyéb címerkép (ec).
A heraldikai irodalomban a címerképek más felosztása is ismert.
A címerkép típusa, IV. lépés
A fő címerkép fajtája (emb, tár, áll, term, növ, ec)
Az egyféle borítású alapon a fő címerkép ember (emb) →Tovább
Az egyféle borítású alapon a fő címerkép tárgy (tár) →Tovább
Az egyféle borítású alapon a fő címerkép állat (áll) →Tovább
Az egyféle borítású alapon a fő címerkép természeti tárgy, jelenség (term) →Tovább
Az egyféle borítású alapon a fő címerkép növény (növ) →Tovább
Az egyféle borítású alapon egyéb címerkép (ec) van →Tovább
Definíciók
Címerkép lehet mindenféle jelkép, melyet a pajzsra helyeznek, ami nem geometrikus ábra, azaz mesteralak. A címerképek nagyon szerteágazók és országonként is változó az egyes címerképek gyakorisága. Azonban a fenti hét csoportba mindegyik címerábra jól besorolható.
A határozói kulcs alapkategóriája a teljes és csonka alakú címerképek (pl. egész alakos ember, szív, török fej, sas, kar, láb stb.), melyekhez képest a megkülönböztető jegyekkel is rendelkező címerképek külön alkategóriákat képeznek. A magyar címereken gyakran szerepel a páncélos kar és a láb. Ezek lehetnek levágottak, ha a vágóvonal egyenes és letépettek, ha a vágóvonal cafatos. A címerkép lehet növekvő, ha csak 1/3-a látható, előtűnő, ha félig és előtörő, ha a kétharmada látszik. Ha csak a körvonalai figyelhetők meg, árnyéknak nevezzük.
Amennyiben egy (fő) címerkép egy határozói kategórián belül akárcsak egyszer is előfordul, azt is hozzá kell adni a kulcshoz. Tehát nem a címeranyag határozza meg a kulcsot, hanem a kulcs a felvett címeranyagot.
Az egyes fő címerképek kategóriánkénti listáját a következő kulcs adja meg funkcionális és ezen belül alfabetikus rendben.
A címerképek rendszerezési elveire lásd a címerkép címszót.
Emberek
Az ember csoportba tartozik az ember és testrészei (fej, láb, kéz, péncélos kar, szív, vér, Isten szeme stb. , az egyházi méltóságok (pap, püspök, szentek stb.), az állatokkal együtt szereplő emberek (lovas, vadász), a képzeletbeli lények, ha ember formájú az ábrázolásuk (vadember, szfinx, szirén, kentaur), miközben az az általános elv érvényesül, hogy a lény rendszertani besorolását a fej határozza meg. Pl. a kentaur is ezért került az ember csoportba.
Tárgyak
A leginkább szétágazó csoportot talán a tárgyak képezik. Ezek külön alcsoportokra oszthatók: 1. fegyverek (pajzs, sisak, páncél, kard, gránát, ágyú, ágyúgolyó), 2. közlekedési eszközök és részeik (kocsi, kocsikerék), 3. munkaeszközök és műszerek (fejsze, fogók, szegek, malomkő, ásó, mérleg, kötél), 4. az öltözet és részei (kalap, szemüveg, cipő, szalag, bojt, ékszerek), 5. épületek és építmények és részeik (vár, bástya, erőd, templom, gyár, kerítés, oszlop, ajtó, sorompó, ablak, kulcs, oltár, létra, lépcső, csengő, sátor, harang, sorompó, kút, szökőkút), 6. berendezési tárgyak (szék, asztal, tükör, párna), 7. hatalmi és méltóságjelvények (korona, pásztorbot, mitra, jogar, zászló, koszorú), 8. hangszerek (dob, trombita, hárfa), 9. edények és tárolóeszközök (kehely, doboz, tarisznya, dézsa, láda, koporsó), 10. használati tárgyak (fésű, borotva), 11. egyéni és csoportjelképek (betűk, mesterjegyek, jelvények, jelképek), 12. ételek és nyersanyagaik (perec, cukorsüveg, méz, liszt, kenyér), 13. a műveltség eszközei (könyv, pergamen, írótoll), 14. állatokhoz kapcsolódó tárgyak (patkó, nyereg, kantár, ostor, kengyel, sarkantyú, állatbőr, zabla, méhkas), 15. egyéb tárgyak (felismerhetetlen tárgyak, rendszerezhetetlen tárgyak).
Állatok
Az állatok csoportja szintén több alcsoportra oszlik (ragadozók, madarak, patások, rágcsálók, egyéb emlősök, hüllők és kétéltűek, halak, gerinctelenek, egysejtűek, képzeletbeli állatok, egyéb állatok). Az állatok nagyobb csoportjait a címerállatok fenológiai jegyei szerint alakítjuk ki. A sor végén a képzeletbeli állatok vannak.
Az állatokra is érvényes, hogy azon lények besorolásánál, melyeknek nincs külön neve és két eltérő állat testrészeiből állnak (pl. medvefejű és oroszlántestű lény), a fej (és annak máza) a releváns, az állatot a fej szerint soroljuk be a rendszerbe (a medvék közé).
A heraldikában rendkívül gyakori az oroszlán és a sas, melyek gyakran további megkülönböztető jegyekkel is rendelkeznek mint pl. lépő, ülő, ugró, ágaskodó, visszanéző stb. oroszlán és más négylábú állatok. Az állatok eltérően színezett csőrét, karmait, patáját, agyarait, fogait, esetleg uszonyait, sörényét, farokvégét stb. a címerleírásban fegyverzetnek nevezzük. Így pl. beszélhetünk arannyal fegyverzett vörös oroszlánról.
Természeti tárgyak és jelenségek
A természeti tárgyak és jelenségek csoportját viszonylag kevés, de viszonylag gyakori címerkép teszi ki. Főképp a természetes ábrázolásmódnál fordulnak elő: természetes halom, hegycsúcs, domb, szikla, barlang, folyó, patak, tenger, felhők, szivárvány, villám, eső, zivatar, szél, Nap, Hold, csillagok, atommodell stb.
Növények
A növények csoportja viszonylag jól behatárolható. Felosztásuk: 1. virágok (heraldikai és természetes liliom, heraldikai és természetes rózsa, tulipán), 2. mezőgazdasági növények (búzakalász, kéve, szőlőfürt), 3. fák és cserjék (csonkolt faág, tönk, ), 3. termések és levelek (falevél, makk, fenyőtoboz, alma), 4. indák és vízinövények (tengeri hínár), 5. növényzeti takaró (rét, erdő), 6. egyéb növények (páfrány; gombák – bár ezek filetikailag nem növények).
Egyéb címerképek
Az egyéb címerképek közé azokat az objektumokat soroljuk, amelyek meghatározhatatlanok ugyan, mert a címerábrázolás, a pecsétlenyomat stb. sérült, kopott, de a címerképekhez való tartozásuk mégis felismerhető. Ide tartoznak azon címerképek is, melyek a fenti csoportokba nem sorolhatók be.
Példák
[szerkesztés] Emberek
Ennél a kategóriánál néhány alcsoport bevezetése is elégséges.
[szerkesztés] Testrészek
|
kar (levágott) |
|||||||||
|
szárnyas kéz |
[szerkesztés] Emberek rang és foglalkozás szerint
|
vitéz (teljes) |
|||||||||
[szerkesztés] Nők
[szerkesztés] Egyházi személyek és szentek
[szerkesztés] Képzeletbeli lények
Azon képzeletbeli lényeket soroljuk az emberek közé, melyek feje (esetleg más testrésze) emberi, a testük pedig valamilyen állaté. Ide soroljuk a többféle emberből összeállított heraldikai címerképeket is. Az állatfejű képzeletbeli lények az 'állat' csoportban találhatók.
[szerkesztés] Egyéb emberek
Ide tartozik minden olyan ember, mely nem határozhtó meg pontosabban vagy nem sorolható be a fenti kategóriákba.
[szerkesztés] Tárgyak
A tárgyak csoportja rendkívül szerteágazó, de néhány kategória által felölelhető. Az egyes alcsoportok a magyar heraldikában leggyakrabban előforduló tárgyak szerint követik egymást.
[szerkesztés] Fegyverek
|
nyíl (stilizált) |
|||||||||
|
ostor (kancsuka) |
|||||||||
[szerkesztés] Közlekedési eszközök és részeik
[szerkesztés] Munkaeszközök és műszerek
|
szög (lyukas) |
|||||||||
[szerkesztés] Az öltözet és részei
A fejtől a talpig követik egymást.
|
zsidó süveg |
|||||||||
[szerkesztés] Épületek, építmények és részeik
|
piramis (gúla) |
|||||||||
[szerkesztés] Berendezési tárgyak
|
Oltár (heraldika).PNG
oltár |
[szerkesztés] Hatalmi és méltóságjelvények
[szerkesztés] Hangszerek
[szerkesztés] Edények és tárolóeszközök
[szerkesztés] Használati tárgyak
[szerkesztés] Egyéni és csoportjelképek
|
vasutas-jelvény |
[szerkesztés] Ételek és nyersanyagaik
[szerkesztés] A műveltség eszközei
[szerkesztés] Állatokhoz kapcsolódó tárgyak
[szerkesztés] Egyéb tárgyak
[szerkesztés] Állatok
Az állatok nagyobb csoportjait a címerállatok gyakorisága szerint rendszerezzük, majd fenológiai alapon (hasonlóságuk és összetartozásuk szerint), de tekintettel voltunk a nagyobb filetikai (származástani) összefüggésekre is. A sor végén a képzeletbeli állatok vannak, melyek besorolásánál a fej a meghatározó. (Az emberfejű, állattestű képzeletbeli lények az állat csoportban találhatók.) Ide tartoznak azon állatok is, melyek több állat testrészeiből tevődnek össze (pl. halfarkú kutya).
[szerkesztés] Ragadozók
A ragadozókat heraldikai gyakoriságuk szerint, majd filetikai alapon csoportosítjuk.
[szerkesztés] Madarak
|
sasszárny |
|||||||||
|
rigó (természetes) |
|||||||||
[szerkesztés] Patások
Ide tartoznak a páros- és paratlanujjú patások.
|
szarv (elefántormány) |
ló (járó) |
||||||||
|
Kecske (,heraldika,).PNG
|
[szerkesztés] Rágcsálók és rovarevők
[szerkesztés] Egyéb emlősök
Ide tartozik minden olyan emlős, mely ritkán szerepel a címerekben és nem sorolható be az előbbi csoportokba, mint a majom és a félmajmok, a denevér, az elefánt, a lamantin stb.
[szerkesztés] Hüllők és kétéltűek
Ide tartozik mindenféle hüllő (kígyó, gyík, teknős, krokodil) és kétéltű (béka, szalamandra, gőte), valamint a ritkán előforduló kihalt (azaz nem képzeletbeli) hüllők (dinoszauruszok).
[szerkesztés] Halak
A középkori heraldika a halak közé sorolta az olyan emlősöket is, mint a delfin (a halak királya), a cet, valamint a kígyó, és a vallásos szemlélet egyes más vízi állatokat is halnak tekintett, mint a teknős és a rák, melyeket böjti időben is lehetett fogyasztani. Ezeket azonban mi a hüllők, illeteve a gerinctelenek közé soroljuk. Újabban, főleg az angol heraldikában az akvarisztikában divatos tengeri halak is megjelentek, mint a papagájhal.
[szerkesztés] Gerinctelenek
Ide tartozik minden alacsonyabb rendű gerinctelen állat, mint a polip, a pióca, a rovarok és más ízeltlábúak (skorpiók, pókok), a rák, kagyló, csiga, szivacs, tengeri csillag, korall stb.
[szerkesztés] Egysejtűek
Ide tartoznak a modern heraldika egysejtű címerállatai, mint az amőba, a baktériumok és a vírusok.
[szerkesztés] Képzeletbeli állatok
[szerkesztés] Egyéb állatok
[szerkesztés] Természeti tárgyak és jelenségek
Ezen címerképeket a gyakoriságuk szerint rendszerezzük.
|
csillag (ötágú) |
|||||||||
|
halom (hármas) |
|||||||||
[szerkesztés] Növények
A növényeket először a gyakoriságuk (rózsa, liliom), majd a fenológiai szempontok szerint csoportosítjuk. A sor végén a nagy növényzeti társulások állnak, mint a rét, az erdő stb. Fenológiai alapon a növények közé soroljuk a gombákat is, noha ezek filetikailag önálló csoportot alkotnak.
[szerkesztés] Virágok
|
liliom (heraldikai) |
rózsa (heraldikai) |
[szerkesztés] Mezőgazdasági növények
[szerkesztés] Fák és cserjék
[szerkesztés] Termések és levelek
|
lóhere (3 levelű) |
|||||||||
[szerkesztés] Indák és vízinövények
[szerkesztés] Növényzeti takaró
[szerkesztés] Egyéb növények
Ide tartoznak a gombák, páfrányok stb. és a meghatározhatatlan növények.
[szerkesztés] Egyéb címerképek
Ide tartoznak azon címerképek, melyek nehezen rendszerezhetők, de az alakjuk egyértelműen a címerképek és nem a mesteralakok közé sorolja őket.
Lásd még: A címerhatározás szabályai, Címerhatározó, heraldika
