Címerhatározó/Bakó címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ch
Hat. kulcsok
EGY (I.)
OSZ (I.)
Mutató


Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Bako, Bakó családok címerével foglalkozik.


dávodi Bakó[szerkesztés]

Ch→

A Dávodi Bakó-család törzsökös somogyi család, akik a Dávod községről vették előnevüket. Már 1493 és 1496-ban somogyi birtokosokként voltak említve. A korábban felhalmozott nagy vagyonból az 1700-as évek után már csak töredékek maradtak a család kezén. Megyénkben többek között Bolháson, Bőszénfán, Drávatamásiban, Gálosfán, Kaposszerdahelyen, Nemesviden voltak birtokosok. A család teljes vagyonának elvesztését az a per okozta, amely az 1830-1843. évek között folyt a rokon Thassyakkal a Dráva menti birtokokért, melyet az utóbbiak nyertek meg.

A család címere: kék pajzsban zöld talajon álló, nyelvét kioltó, jobbjában kardot tartó, jobbra fordult arany oroszlán, mely baljában hatágú arany csillagot lógat. Az üvegablakon látható címerben az oroszlán már nem érinti a csillagot. A pajzs jobb felső sarkában ezüst félhold, a sisakdíszben pedig a koronából kinövő pajzsbéli oroszlán látható. A takaró jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst.[1]

  • Irodalom:

Gőzsy Zoltán - Gőzsy Gáborné: A somogyi levéltár üvegablakai. Nemesi címerek a Somogy Megyei Levéltár üvegablakain. Kaposvár, 2000. 10.[2]

  • Külső hivatkozások:

Bakó másképpen Borsodi[szerkesztés]

Ch→

Bakó másképpen Borsodi István 1628. december 14., Bécs II. Ferdinánd nemesség és címer általa: anyja Pap Erzsébet, felesége Eötvös Katalin, fia István

R 64

+++++++++ II. Ferdinánd - magyar király, magyar nemesség, címer Bakó alias Borsody István, valamint az anyja, Pap Erzsébet, a felesége, Eötvös Katalin és a fia István részére, Bécs, 1628. 12. 14. Kihirdetése: Zemplén vármegye, Zemplén 1629. 11. 13.

Címerleírás: Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, fundum illius viridi campo occupante, in quo integra grus, naturali suo colore, expansis alis effigiata utrisque pedibus insistere ac ad dextram scuti partem conversa esse cernitur, in superioribus autem scuti angulis utrinque aureis stellis rutilantibus. Scuto incumbentem galeam militarem clausam, regio diademate, dextrum brachium humanum, rubra manica indutum, ac in vola ipsa nudum gladium capulotenus comprimens proferente ornatam. A summitate vero sive cono galeae laciniis sive lemniscis, hinc nigris et flavis, illinc autem rubris et candidis, in scuti extremitates sese passim diffundentibus, scutumque ipsum decenter exornantibus. - Van címerfestmény - - kissé kopott, az ezüst megfeketedett - A leírás pázsitjával szemben a festményen inkább domb van.
Címerszőnyeg: arany keret, rózsaszín damaszkolt háttér, barokk keret, koszorú, kísérőcímerek: Magyarország vágásos és kettőskeresztes címerei.

Megjegyzés : Az adományos vezetéknevét igen ügyetlenül Bakóról Bakosra hamisították. Sennyey István kancellár nem írta alá.

HU MNL OL, R 64, Jelzet : 1_0278 [3]

  • Irodalom:

Áldásy III. No. 508.

Nyulásziné No. 596

A Magyar Országos Levéltár címereslevelei. Szerk.: Kollega Tarsoly István–Nyulásziné Straub Éva. CD-ROM. Budapest, 2000.

  • Külső hivatkozások:

[4]


Rövidítések


Bakó 1652[szerkesztés]

Ch→

Bakó István 1652. március 23., Bécs III. Ferdinánd nemesség és címer általa: testvérei Péter, Márton

P 773 Lad. RRR 83/75

++++++++

III. Ferdinánd - magyar király, magyar nemesség, címer, Bakó István és fivérei, Bakó Péter és Bakó Márton részére, Bécs, 1652. 3. 23. Kihirdetése: Zemplén vármegye, Sátoraljaújhely, 1652. 10. 22.

Címerleírás: Scutum videlicet militare erectum coelestini coloris, fundum illius viridi campo interoccupante, super quo integer fulvus leo naturali suo colore effigiatus, divaricatis posterioribus pedibus, mole corporis arrecta, erecte stare, ore hianti, ac lingua rubicunda exserta, caudaque bifurcata, ad dextrum elevata, anteriorum pedum sinistro ad rapiendum protenso, dextro autem nudam frameam tenere, et in dextram scuti oram, tendere visitur. Scuto incumbentem galeam militarem craticulatam sive apertam, regio diademate, brachium humanum cataphractum manubriotenus, strictum gladium tenens, proferente ornatam. A summitate vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis, hinc flavis et caeruleis, illinc autem candidis et rubris, in scuti extremitates sese passim diffundentibus, scutumque ipsum decenter exornantibus. - Van címerfestmény - - kissé kopott, az ezüst megfeketedett - a cseh oroszlán fejéről hiányzik a korona Címerszőnyeg: arany keret, lila és rózsaszín damaszkolt háttér, koszorú, kísérőcímerek: császári kétfejű sas az Aranygyapjas renddel, Magyarország, Csehország, Dalmácia, Horvátország.

HU MNL OL, R 64, Jelzet : 1_0965 [5]

  • Irodalom:

Nyulásziné No. 880

A Magyar Országos Levéltár címereslevelei. Szerk.: Kollega Tarsoly István–Nyulásziné Straub Éva. CD-ROM. Budapest, 2000.

  • Külső hivatkozások:

[6]


Rövidítések


Bakó alias Banovszky[szerkesztés]

Kempelen:

Bakó (alias Banovszky).
Az 1754/55. évi orsz. nemesi összeiráskor Trencsénmegyében laktak István, András és másik András. – Nemességét 1763. legfelsőbb helyen is igazolta Mihály, vasmegyei lakos. (LR. XLVI/456.)

  • Irodalom:

Kempelen Béla: Magyar nemes családok. 1. kötet[7]


  • Külső hivatkozások:


Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs