Címerhatározó/Címerhatározás

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

A címerhatározás olyan folyamat, mely során egy számunkra ismeretlen címert valamilyen címerhatározói kulcs segítségével meg tudunk határozni vagy egy név szerint ismert címer ábráját és/vagy leírását a kulcs jegyzékében meg tudjuk keresni.

A címerhatározás szabályai külön oldalon találhatók meg. A Címerhatározó heraldikai kulcsai ezen oldal által érhetők el.

[szerkesztés] A magyar címerhatározó programja

A magyar címerhatározó célja a magyar címerek, címeres pecsétek és pénzérmék, valamint a fontosabb külföldi címerek egy határozón belül történő összegyűjtése és rendszerezése a címerhatározás kulcsa szerint.

A határozót a határozói kulcs lépéseinek követésével lehet használni. A határozóhoz a kulcs rendszerezési elveinek megtartása mellett bárki hozzáadhat új címereket, illetve új adatokat közölhet a már felvitt címerekre vonatkozóan -- új ábrákat, új forrásokat adhat meg.

[szerkesztés] A címerhatározó használata

A címerhatározó használatának két lehetséges célja van:

• Egy bizonyos, a kereső számára ismeretlen címerrajznak valaki tudni szeretné a tulajdonosát, viselőjét, azaz a címerhez tartozó nevet.

Ilyenkor elégséges A címerhatározó kulcsát követni, mely eldöntendő ítéletek formájában ("igen" vagy "nem") vezet el a keresett címerig, amennyiben az szerepel a Címerhatározó jegyzékében.

• A kereső személy egy bizonyos névhez tartozó címert keres (pl. Apponyi, Kaposvár stb.)

Ilyenkor elégséges megnézni a A címerek betűrendes mutatóját (példánknál az A, illetve a K betű alatt). Amennyiben a címer szerepel a határozó állományában, a kereső néhány lépésben (kattintással) közvetlenül eljuthat az adott címer számára létrehozott oldalra, illetve onnan a külső hivatkozásokra.

[szerkesztés] Új címer hozzáadása a határozóhoz

Ahhoz, hogy a fenti két pontban felsorolt használati módok gördülékenyen megvalósulhassanak, azaz a határozó koherens rendszerré váljon, minden új címer hozzáadásakor szükséges betartani az alábbi menetet:

1. Amennyiben a címer még nem szerepel a határozó jegyzékében, azaz a címerek betűrendes mutatójában, készíts számára egy wikipédiás oldalt, helyezd el rajta a címer ábráját, leírását, a rá vonatkozó forrásokat, a külső hivatkozásokat, érdekességeket stb. Vagy küldd el az adatokat a szerkesztőnek.

Az összes névváltozat számára egyetlen oldalt kell csak elkészíteni. (Pl. a Kovách, Kovács, Kováts családok címereit a Kovács címer lap tartalmazza. Az egyszerűbb oldal struktúrájára és az egybetartozó címerek közti kereszthivatkozásokra lásd pl. a Kistárkányi címer, Nagylucsei címer, Petneházy címer és a Bogdány címer lapot. Ezen oldal valamelyikének forráskódját át lehet másolni az új címer számára létrehozott lapba, majd a szöveget aktualizálni lehet az adott címerre vonatkozó adatokkal.) Az azonos nevű családok címerei a számukra létrehozott lapon belül időrendben szerepelnek (ezt a módszert alkalmazta már Nagy Iván is), kivéve ha a források és a címerek alapján két család azonos származása egyértelmű. Erre az esetre lásd a Török címer lapot.

A címerről el lehet helyezni színes és színezetlen, valamint vonalkázásos színjelöléssel ellátott ábrát is. A fekete-fehér fénykép csak akkor javasolt, ha a címer számára létrehozott lapon a színek leírása is szerepel vagy nem áll rendelkezésre más ábra a címerről. A vonalkázásos ábra olyan, ahol a színeket egy fekete-fehér ábrán a heraldikában használatos vonalkázási rendszerrel jelölik.

A fekete-fehér ábra lehet olyan is, ahol csak a címerpajzson szereplő ábrák körvonalai láthatók. A képek elküldhetők szerkesztésre a címerhatározó szerkesztőjének is.

Ha egy címernek valamely forrásból csak a címerleírását ismered, akkor azt az adott oldal számára létrehozott wikipédiás oldalon kell elhelyezni. (Például az eltérő Kovách, Kovács, Kováts családok címerleírásait a Kovács címer oldal tartalmazza.)

2. Kövesd a határozói kulcsot, majd az új címer ábráját add hozzá ahhoz a kategóriához (a Címerhatározó megfelelő oldalához), amelyiknek az adott címer megfelel. Egyben az ábra alatt helyezd el a címer számára a Címerhatározón belül létrehozott oldal linkjét. A címerhatározói kulcsban elhelyezett címer linkjére lásd pl. a Hunyadi címer és a Besztercebánya címere lapot.

A címert helyezd el egy címerdobozban, majd amikor megtaláltad a Címerhatározóban a neki megfelelő helyet, a címerdobozzal együtt illeszd be a többi címerdoboz közé. Az alsóbb dobozok a beillesztés után automatikusan lejjebb fognak tolódni.

3. A címer (vagy pecsét) nevét add hozzá a címerhatározó megfelelő betűrendes mutatójához és add meg a rá vonatkozó hivatkozásokat -- a címer számára létrehozott oldal linkjét a Címerhatározón belül, illetve a helyét a címer megfelelő alkategóriájában.

[szerkesztés] A Címerhatározó

[szerkesztés] A címerek betűrendes mutatója

Keresd ki a címert a határozó jegyzékéből az alábbi névjegyzék segítségével. Az egyes nevek névváltozatai (pl. Kováts, Kovách, Kovács) és a hozzájuk tartozó címerek egyetlen oldalon szerepelnek.

A címerek betűrendes mutatója

A, Á B C Cs D Dz Dzs E, É F G Gy H I, Í J K L Ly M N Ny O, Ó Ö, Ő P Q R S Sz T Ty U, Ú Ü, Ű V W X Y Z Zs

[szerkesztés] A címerhatározó kulcsa

A határozói kulcsok

                                 →Tovább

Határozd meg a címert a határozói kulcs segítségével. A határozói kulcsok sematikus elágazásait az itt látható ábra mutatja.

Az első eldöntendő kérdés, hogy a címerpajzs egyszerű, osztatlan vagy pedig osztott összetett-e.

A határozói kulcsok

                                       →Tovább

[szerkesztés] Lásd még

• Címerhatározó
• A címerhatározás szabályai
• Heraldika
• Heraldikai lexikon
• Axiomatikus heraldika