Akarta a fene/A kép-mutogató elemzése
Arany balladái asztrálmitikus kutatások fényében – és árnyékában
A kép-mutogató elemzése
Előző oldal: Akarta a fene/Arany János:A kép-mutogató « » Következő oldal: Akarta a fene/Befejezés
- Arany A kép-mutogatója azért is oly fontos műve, mert balladaírói tevékenységének utolsó akkordja az. Annak a tevékenységének, melyben - Sőtér István szavait idézve (1977, Szépirodalmi Kvk, Arany János balladái - Utószó) - a magyar irodalmat emelte be a világirodalomba. Ehhez képest evvel az életmű legfontosabb műfaját záró darabbal súlyának és fontosságának – értelmének! – megfelelően még nem foglalkoztak. Az eddig született tanulmányok száma sok, de ezen írások sosem voltak többek pár soros stilisztikai méltatásoknál, moralizáló értékeléseknél. Alábbiakkal ki szeretnénk deríteni két dolgot: kik lépnek fel az utolsó balladában és annak mi az üzenete.
-
Egy ásatás 30 éves emlékére
-
- Petőfi nyomai Arany: A kép-mutogató (1877) című balladájában
- A Petőfi-legendák Arany életében 1877 június 2-án (is) lábra kaptak. „1877. június 2-án Adorján Miklósnak, az erdélyi írónak a Magyar Polgárban megjelent az a híradása, hogy Petőfi Sándorral egy Oroszországot megjárt, volt hadifogoly honvéd találkozott,- a szenzáció erejével robbant s általában hitelre talált." (Szabó Géza: 1990 - Ásatás Barguzinban - a régész egy legenda nyomában - internet) Az Őszikék ciklust épp 1877-ben kezdte írni Arany. Ennek a ciklusnak utolsó darabja A kép-mutogató.
- 1) A ballada kettős irányból meghatározott. Mindkét hozzá vezető utat titkok övezik. Egyik ilyen titoktól övezett Petőfi Sándor élete, a másik Szendrey Júlia halála.
- 2) Petőfi lecsupaszított csontváz-életrajza (Hunnia, 1996.03. 25 - Akarta a fene…) jól fedésbe hozható Jézus Krisztus hasonlóképp leegyszerűsített életrajzával.
- 3) A másik talány: miért is nem temethették Szendrey Júliát férje mellé, Horvát Árpádnéként…
- 4) Ha nyíltan kimondaná, hangoztatná Arany a Petőfi-Jézus párhuzamot, társadalmi megítélése lenne negatív. (Bolondnak néznék és költözhetne Széchenyi mellé Döblingbe.) Az eltelt évtizedek alatt mindazonáltal más vezető irodalmárok is ráébredtek a hasonlíthatóságra. (Kányádi, Móra, Keresztúry stb.) Leszögeznénk: kétféle megváltót érdemes elkülönítenünk: a politikai értelemben vett, szűkebb körűt és az emberiség egyetemes megváltóját.
- 5) Szendrey Júlia végrendeletéről ha tudott is Arany - pl. jóbarátja, Gyulai Pál révén -, akkor valószínűsíthetőleg titoktartási fogadalmat tett vagy tetetett vele Gyulai. (Ehhez lásd bővebben: Női tükörben - Naponként árvább: Szendrey Júlia naplója - sajtó alá rendezte és előszó: Ajtay Alinka, Szentes Éva, Editio Princeps Kk) Petőfi felesége második házasságának magán- és házaséleti részleteibe ad bepillantást Júlia naplójában megjelent végrendelete, mely írás megszellőztetése morális akadályokba ütközött volna Arany részéről.
- 6) A ballada azonban jó terepet kínál számára titkai megosztására, ahol a célzások, félig kimondott gondolatok és elhallgatások elsődlegesek.
- 7) A szöveg egyik előképét egy másik kísértetballadában, A honvéd özvegyében találjuk. (Nincs új a nap alatt. Arany mindig régi gondolatait veszi elő - Sőtér István Arany balladáihoz írott utószavában tett megállapítása szerint.) A honvéd özvegye megszólítottja a gyarló Szendrey Júlia volt, bár ezt a költő életében senki meg nem tudhatta, a verset Arany László találta meg atyja halála után pár évvel. (A vers mottója ez a Shakespeare-idézet: „Gyarlóság: asszony a neved”)
- 8) A kép-mutogató egyenes folytatása a komor, középkori hangulatot árasztó Tetemre-hívásnak, ahol családi - rokonsági - összefüggésekre irányult a figyelem. Itt is rokoni szálak sejlenek majd föl, családi „idillel” indul a ballada: kidobja lányát és a belé szerelmes íródeákot a zordon gróf.
- 9) Belőlük több is fellép A kép-mutogatóban. Az egyik a már a Tetemre-hívásban látott Bárczi, a másik a Híd-avatásban megismert, az ott egyértelműen beazonosítható, a Lánchídjára mutató Széchenyi István, a „bolond” gróf. („Enyém a hadvezéri pálca, mely megveré Napóleont/A többi sugdos: „a bolond!…”) Széchenyinek Lipcsénél, 1813-ban a Népek Csatájakor oroszlánrésze volt a francia császár vereségében. Innen indult pályája. Széchenyi grófnak lesz a vers végén egy alteregója: Arany.
- 10) A két gróf felléptetéséből nem egyenest következik, de áttételesen ezzel összefügg, hogy A kép-mutogatóban két házasulási történetet is elmesél a szerző mintegy egymásra montírozva: Szendrey Júlia Petőfivel és a három évvel későbbi, a Horvát Árpádéval való egybekelését. Az egyiket a szerelem és szeretet övezte - Petőfivel valót -, a másikat a kényszer és a szex. (Azt hisszük, mindkettőre adódik elég utalás a szalmakunyhós jelenetben.)
- 11) Horvát Árpád egyetemi tanárról két dolgot érdemes tudni elemzésünk szempontjából: a) pornográf képek gyűjteményével próbálta Júlia szexuális vágyait fokozni. (Erre a „Nézni kell a vesszőm végit” zárójeles megjegyzése utal Aranynak.) b) A címertan volt a Horvát Árpád által az egyetemen oktatott tárgy. (Erre pedig a vers záróképén céloz Arany, ismét zárójelben.) Így mintegy képmutogatóvá degradálja verse végére a vágyainak parancsolni nem tudó, mértéket nem ismerő tanárt. (Az utolsó ítélet Mérleg képére valószínűleg ráismer mindenki: „Ez a sírbolt nem lesz nyitva /Csak az ítéletnapon”) Második férjét Júlia eme naplóban és végrendeletében „kéjenc állat”-ként említi, aki még poraiban se érintse az övét. (Ezért sem akarja elfogadni a szellemlány a vers végi ajándékot?)
- 12) A 10-es pontban leírtak az időbeliség megkettőzését is előidézik. Több idősík lép működésbe, ami egy érdekes, általunk itt tovább - egyelőre - nem taglalandó összefüggésre is rávezet. Ez a Heribert Illig-féle időugrás (időszámításbeli diszkrepanciák) kérdése.
- Ezen elmélet nagy szerepet tulajdonít annak a tíz napnak, mellyel a pápa korrigálta az addigra sarkaiból kifordult rendet, a Julianus naptárt 1582-ben. Illig a későbbiekben megállapítja, hogy Nagy Károly nem létező (vagy igencsak kis jelentőséggel bíró) történelmi alak volt. A tíz nap, a Julia név (Julianus női változata!), a Nagy Károly nevek ismerősek Petőfi és Szendrey Júlia élettörténetéből is. (Nagykárolyban ismerkedtek meg, de ugyanakkor egy Nagy Károlyt választottak országgyűlési követté Petőfi helyett. A tíz nap pedig az a tíz nap, melyet ki kellett volna még várniuk, hogy a gyászév leteljen Petőfi segesvári 1849. július 31-i eltűnése után. Így felborítottak egy addigi (szokás)rendet.)
- 13) A rosszból nem lesz jó… állítjuk Arany Széptani jegyzetei alapján (Arany János: Balladák - Alexandra Kvk, é.n.:Milbacher Róbert tanulmánya), ahol Arany arra hívja fel a figyelmet, hogy a balladai szereplők inkább az eposzok felől közelítendők, ahol a jellemek állandóak, változás bennük nincs. Ez azért fontos, mert különben nehezen tudnánk megmagyarázni, miért lett a rosszból, a vers elején gyermekét magától eltaszító, kegyetlen apából - jó?
- 14) Eme gróf Bárczi a rosszat, Széchenyi a jót képviseli. Az egyik a gyermekeire haragvó, azokat elpusztító, mitológiákból ismert Szaturnusz, a másik az ugyancsak mítoszokban fellépő, a ballada végére teremtő Jupiter. (Széchenyi szellemi életet teremtett /Akadémia/)
- 15) A kettő képét hézagtalan átmenettel játssza egymásba Arany. („Múlik a tél, esztendő is, múlat a gróf, feled ő is”) Eddig Bárcziról volt szó, utána Széchenyié lesz a balladai terep. Előző idézet alapján feltűnő, hogy szilveszterezéskor történik az asztaltáncoltatás. Az pedig egyben Petőfi születésnapjára is rájátszik.
- 16) Petőfi jelenvalósága az arisztokráciával történő vers eleji peckes szembeforduláskor már érzékelhető, az íródeákkal történő azonosíthatósága verseiből kiragadott részletekkel (Palota és kunyhó, Falu végén kurta kocsma) és egy kevésbé ismert Schiller-versfordítása felidézésével történik. (Ifjú a pataknál) (9. versszak, szalmaviskós jelenet) Ezen Petőfi idézetekből „épített” menedékben élik életük hőseink.
- 17) Vándor garabonciási jellemzéket kap az íródeák: tejterméket fogyaszt - ezt a garabonciás alaptulajdonságai közé sorolja Magyar Mythologiája Ipolyi Arnoldnak - és ezután közvetlen a versben egy gyökeres időjárásbéli változást kell észrevennünk. (10-11. versszak határa) Ő az, aki vihart támaszt és az időjárás változásáért „felel” a néphit szerint. (Ipolyi A. u.o.) Egyik festett kazettás mennyezetű templomunk mennyezetkazettáján, sárkányon látunk lovagolni egy Sándort! Sárkányon lovagolni is a garabonciás szerepköre.
- 18) A világ garabonciásaként Petőfi is okozott egyszer ilyen vihart: 1848-49-es forradalom és szabadságharc kirobbantására gondolunk konkrétan.
- 19) Utána az íródeák-Petőfi mint a kámfor tűnik el a versből. (Mint Petőfi a ködben…)
- 20) Ezzel indul el a ballada misztikus szála, ahol szellemekkel és kísértetekkel kell megismerkednünk és jól elkülönítenünk őket egymástól, hiszen a kettő nem egy! Ettől a ponttól vált a ballada Ikrekre, és így elindulnak a megkettőződések. Fellép a második gróf, megjelenik a második kastély helyszínként, és a második grófkisasszony is, de mindezek oly mesterien egymásba játszva, hogy észre se vesszük a kettőződést.
- 21) Arany is vett részt asztaltáncoltatáson, Nagykőrösön. (Ennek emlékét írja meg. Az asztaltáncoltatásról c. rövid kis prózai dolgozatában.)
- 22) Arany Tompához írt levelében kitér rá, hogy Egressy Gábor, a színész, ilyen asztaltáncoltató szeánszokon Petőfivel "correspondeál". (1854. április)
- 23) A szövegtestbe beékelve fellép egy nem ok nélkül haragos, idétlen csecsemőjével apját rémisztgető kísértet is. (11-12. vsz-ban hírt hoznak róla, tényleg a 16-17-ben jelenik meg.) Ismerve a Tetemre-hívás eseményeit-történéseit (Sárkány János:Ki ölte meg Bárczi Benőt? - Ügyészek Lapja 2009/1) - észrevehetjük akár Szendrey Júlia Arany által - kezdetben - megvetett és elítélt alakját ebben a kísértetben, amely kísértet a levert szabadságharcot könnyen szimbolizáló koraszülött csecsemőt is karján hordja.
- 24) Szendrey Júlia szenvedéstörténete is ez a ballada, tudjuk, milyen sanyarú sors jutott neki második férje oldalán, aki benne csak vágyai kielégítésének tárgyát és eszközét látta. Petőfihez hasonló kvalitású férfit lelkileg-szellemileg nem sikerült találnia. Júlia méhrákban halt meg. Ez a ballada szempontjából azért fontos, mert az évköri besorolást illetőleg annak egyik része a Rákhoz kapcsolódik.
- 25) Gróf Széchenyi az, aki az asztalíró szeánszos jelenet után elsőként egy kis asztalon át írásos formában értekezik valakivel, majd a lánya (Veronika) meg is jelenő szellemével kommunikál. Ő az a lánygyermek, aki már a Tetemre-hívásban Benő húgaként fellépett, még megnevezetlenül.
- 26) A kutyák nagyon jól szimbolizálják a szabadságharcot leverő osztrák, orosz, Habsburg és Romanov-dinasztiákat. Címerében mindkét birodalom kétfejű sast ábrázol, amely címerállat a kutyákkal úgy hozható tökéletes összhangba, ha tudjuk, hogy a Kos állatövi jegy kétfejű sassá könnyen feldúsítható, „v” betűre emlékeztető szimbólumát a keleti Zodiákusában a kutya adja.
- 27) De ugyancsak kutyákkal lehet legjobban keresztbe verni családalapítási szándékot is. (Az egyik - a család - a Rákhoz, míg a másik - a kutyák - a Kos állatövi jegyhez köthető minőségek, és tudjuk, derékszögben állnak egymással. Az ilyen hatások kiütik, semlegesítik egymást. (Hunnia, 1996. 03.))
- 28) Érdekes adalék ehhez, hogy Segesvártól nem olyan messze van egy Szelindek nevű település …
- 29) Széchenyi - karöltve Arannyal, akinek 1877-re szintén volt egy Júliá(hoz hasonló nevű,) nagyon kedves halottja lánya személyében - a vers végére kápolnát építtet a szellemlánynak, aki neve azonban Veronika, a valódi kép…. („Mondssza hát, hol nyugszik tested?/Gróf atyád már rég kerestet/Felrakattam új kápolnád/Aranyozzák büszke tornyát/Ott nyugodjál, gazdagon”)
- 30) A lányát engesztelné a gróf a ballada utolsó előtti képén, ahol térdre borul előtte. Ezen költői átformáltságban a lány ismét Szendrey Júlia hangján (is) szól, és most Arany kér tőle felmentést a tettéért, hogy kicsit miatta is lett belőle az elátkozott özvegy és vette szájára a nép. Erre az „átok” felemlítésével válaszol a lány, ami - mint oly sok minden eddig - most is túl és igen messze mutat, pontosabban Petőfi-kötetbe vezet. („Nem mondom, hogy megbocsátok/Mert nem tőlem függ ez átok”)
- 31) ….hanem attól, megértjük-e Petőfi irodalmi végrendeletét..
- 32) Ez a vers végi szellemalak Verón rejti tehát Szendrey Júliát, de egyúttal Petőfit is. A költőt lelki gyermekének említi Széchenyi döblingi feljegyzéseiben. (A biológiai apaság fizikailag szinte teljesen lehetetlen /Vagy mégsem….?/ Széchenyi Naplója szerint, mikor Petőfi fogantatása történt, ő Wesselényi gróffal épp Nyugat-Európát járta s a Trianon-palotát látogatva arról álmodott, milyen jó is lenne nekünk egy ilyen…)
- 33) Így könnyű logikus választ adni, miért is látjuk végső soron ebben a jellemkomponenseit illetőleg leginkább a hagymaszerkezetre emlékeztető lányban, Veronikában, végül is - Petőfit… (A hagymáról szól a verset felvezető helyzet- és népdaldalszerű költeménye, Haja, haja, hagyma-haja...)
- a) Petőfi Sándor a magyar irodalom ikonikus alakja.
- b) Veronika szó szerint valódi képet jelent. (vera: igaz, ikon: kép) Benne, Petőfiben kapjuk ismét vissza azt a Jézus-arcot, ami Veronika kendőjén megőrződött.
- c) ha házasodásukkor egybekeltek, akkor a kettő egy lett és a férfi szimbolizálhat nőt és fordítva is. (Júliáról pedig ennek épp ellenkezőjét láttuk: férfias viselkedés jellemezte. (Férfi-női egyenjogúság első magyarországi harcosa is volt Szendrey Júlia: szivarozott, nadrágot hordott, George Sand - aki nő! - könyveit olvasta.))
- d) Azt se felejtsük, az első Magyarországon készült dagerrotípián Petőfit látható. Róla készült az első, valódi kép.
- e) Ezen az évköri ponton épp a fény maximumát kapjuk (Ikrek-Rák besorolású a ballada, a Rákban érjük el a fény maximumát, itt a leghosszabbak a nappalok.) De hozzátesszük azonnal, hogy itt fordul át az egyik minőség a másikba, férfi a nőbe, pozitív a negatívba. Ez is magyarázat lehet a vers végi keveredésre.
- f) Iménti jegyek az ú.n. kölcsönös jegyek - meghívják, felidézik egymás szellemiségét-lelkiségét. (Ikrek-Szűz és Rák-Mérleg) Ha Júliáról tudjuk, hogy férfias viselkedésében, akkor férjéről - iménti kölcsönösségi elvet figyelembe véve - épp ellenkezőjét kell észrevegyük .
- a) Petőfi Sándor a magyar irodalom ikonikus alakja.
- … kezd úgy tűnni, hogy az utolsó balladát Arany irodalmi végrendeleteként kell (illetve lehet) kezelnünk, amelyben egy KÁPOLNÁT „rendel” - Jupiter-Széchenyitől megtámogatva - költőbarátjának. (Aki pedig - Petőfit értjük most - tudjuk, egy koporsóra „apellál”…. Az Átok és áldás irodalmi végrendeletének is beillő koporsójára gondolunk csak.) Arany már első balladájában is egy koporsó kivitelezésére buzdított, a Varró lányok záró soraiban (mely cím egyben egy Petőfi verscím is).
- Milyen szépen megférne egymásban a kápolna és koporsó… és Magyarország is megszabadulna egy átoktól….
- Hol ama fa termett,
- Amelyből énnekem
- Bölcső készítteték;
- Legyen átkozott a kéz,
- Mely e fát ülteté,
- És átkozott az eső s a napsugár,
- Mely e fát felnövelte!... -
- De áldás légyen a földön,
- Hol ama fa termett,
- Melyből nekem majd
- Koporsó készül;
- Áldott legyen a kéz,
- Mely e fát ülteté,
- Áldott az eső s a napsugár,
- Mely e fát felnövelte!
- Végezetül még a következőre emlékeztetnénk.
- Mióta szerző eszét tudja, kétszer volt körötte világfelfordulás. A háttérben mindkettőt egy-egy ásatás kísérte-előzte meg. (A pontos :dátumokról nem érdemes se vitatkozni, vagy nekik túl nagy jelentőséget tulajdonítani.) A két ásatásnak van néhány közös jellemzője.
- Mindkétszer magyar régészek-antropológusok dolgoznak, magyar vonatkozású tehát az ügy. Egyszer akadémikusi ellenszélben, a második :alkalommal viszont akadémiai hátszélben végzik tevékenységük . Közös vonása e két ásatásnak az is, hogy az előásott, ha feltámadna és :látná, miféle változások mennek körülötte végbe a világban, azokat tapsolva üdvözölné. Ennyi után remélhetőleg ráismer mindenki az 1989-es barguzini és a vele szinte egyidejűleg leomló szocialista világrend nyomaira, de a 2015-ös szigetvári ásatásokra is: Nagy Szulejmán szívének felszínre kerülésével párhuzamosan Európába megindult az arab és afrikai migráció, az öreg kontinens átformálódása.
- Meggyőződésünk, hogy a világot igazgató elv nem(csak) a kauzalitásban keresendő, hanem ebben a másik, szinkronisztikus elvben, a fent bemutatott sors- vagy gondviselésszerű eseményekben is….