Heraldikai lexikon/Afrikai heraldika
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Az afrikai heraldika az európai címertan leszármazottja. Főleg az állami és a kommunális heraldikára korlátozódik. Nem szerves része az egyes afrikai országok kultúrájának.Ott is, ahol törekszenek az európai irány megtartására vagy a saját arculatukat keresik, mindig felfedezhető némi mesterkéltség és antiheraldikus jelleg. Ez nagyrészt ezen heraldikai rendszerek fiatalságából, mindössze néhány évtizedes múltjából ered, ahol az idő még nem tudta kiérlelni a valóban értékes és jellegzetes vonásokat. Egyes észak-afrikai országok rendelkeznek némileg régebbi, 19. századi múlttal, de a címerhasználat ott is nagyon törékeny jelenség.
 Szomália címere |
 Gabon címere |
 Csád címere |
Coat of arms of Kenya.png
Kenya címere |
Coat of arms of Botswana.png
Botswana címere |
.svg) Lesotho címere |
Coat of arms of Uganda.png
Uganda címere |
Coat of arms of Tanzania.gif
Tanzánia címere |
 Burundi címere |
 Ruanda címere |
 A Dél-Afrikai Köztársaság címere |
Egyes olyan fiatal országok, mint Szomália, Gabon vagy Csád európai mintára vezették be állami jelképeiket. Ezzel szemben Kenya, Botswana, Lesotho, Uganda és Tanzánia heraldikus államcímereket használnak ugyan, de afrikai pajzsformákon. A dob hatalmi jelkép afrikában, ami megnyilvánul pl. Burundi, Ruanda és Uganda címerében. Kenyában egy sajátos nemheraldikus színt, az ún. Kenya-vöröset is bevezettek, ideológiailag megindokolva. Az ehhez hasonló kísérletek nem mindig eredményeznek ízléses címereket, és nem járulnak hozzá a címertan egységéhez. Az afrikai országok közül csak a dél-afrikai heraldika törekszik az egységes címertani rendszer megtartására külön címerhivatallal, heraldikai irodalommal, testülettel stb.
Afrika régi címertana az európai gyarmattartó országok uralma alatt állt. A gyarmati heraldika ezért megegyezett az európai heraldikával. Például az összes portugál gyarmat hasított pajzsot viselt, az egyik mezőben a portugál lánccal (quinas). A legrégibb heraldikai jelképek a dél-afrikai Fokföldről valók, ahol sajátos címerképek és nemzeti motívumok alakultak ki, elsőként a családi, majd az államcímerekben címerképként és pajzstartóként.
A gyarmatbirodalmak felbomlásával, az 1960-as évektől az afrikai országok hazai flórájának, faunájának és folklórjának számos jellegzetes képviselője lelent meg a címerekben, mint a zebrák, elefántok, az afrikai lándzsák és harci pajzsok (az európai pajzsformák mellett) stb. Ilyen pajzsforma pl. a bantu-pajzs (a bantu törzsek pajzsa) és a maszáj-pajzs (a maszájok harci pajzsa).
