Heraldikai lexikon/Adami Mihály (jezsuita)
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Adami Mihály (?,? – Bécs, 1781. március 11.) jezsuita szerzetes, nyelvész, heraldikus, genealógus. A neve előfordul Adámi alakban is.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Nemes szülőktől született Trencsén megyében; 1740-ben a jezsuita rendbe lépett, melyet 1750-ben elhagyott, és Bécsben udvari ágens lett, ahol haláláig dolgozott. A bécsi katonai akadémia magyar tanára volt. Magyar nyelvtanát, nyelvkönyvét a bécsújhelyi Terézia akadémia tanáraként írta meg.
[szerkesztés] Munkássága
Nagy Iván szerint hozzákezdett egy család- és címertani gyűjteményhez is, de ezek, kivált az első, az előkészületnél maradtak. Kézirata Scuta gentiltia címen előbb a Magyar Nemzeti Múzeumba, majd az Országos Széchényi Könyvtár tulajdona. Nagy Iván „Magyarország családai” című nagy művében Adami ezen heraldikai gyűjteményét felhasználta.
Nyelvészként jelentős hatást fejtett ki a magyar helyesírás alakulására. 1760-ban Károly főherceg használatára névtelenül egy magyar nyelvtant jelentetett meg. Írt egy magyar-latin–német szótárt is, amely kéziratban maradt.
[szerkesztés] Művei
- Ausführliche u. neuerläuterte Ungarische Sprachkunst. Bécs, 1760
- (2. kiadása 1763-ban jelent meg u. o.)
- Adami: Deductiones breves quar. fam. (családtörténeti műve, kézirata a MNM tulajdonában volt)
[szerkesztés] Forrás
Szinnyei
Új magyar irodalmi lexikon, I. 12.
[szerkesztés] Irodalom
Tolnai Vilmos: Adami Mihály nyelvtanáról. Magyar Nyelvőr, 1904
